2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hét évtized a fotóművészet szolgálatában

2014. július 2. 14:11 MTI

Százhúsz éve, 1894. július 2-án született Budapesten André Kertész magyar-francia-amerikai fotóművész. Munkássága új korszakot nyitott, a modern fotóművészet egyik alapítójának tartják. Táj- és városfotót, csendéletet, portrét, zsánerképet egyaránt készített. Rögzítette az élet apró dolgait, a szokatlant, a meglepő képkivágást és látószöget kereste.

Kertész Andor néven egy budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot. Apja könyvkereskedő volt, s Andor csak 15 éves volt, amikor meghalt. Gyermekkorát Szigetbecsén a nagybátyjánál töltötte, s a padláson a kőnyomatos metszetekkel illusztrált lapokat böngészve határozta el, hogy ő majd "fényképekkel mesél el történeteket".

Felső-kereskedelmi iskolát végzett Budapesten, tőzsdeírnok lett. 1912-ben kezdett boxgépével fényképezni. Az első világháborúban önkéntesként bevonult, élményeiről történeti értékű fotókat készített. Megörökítette a világégés hétköznapjait, jellemző képe a latrinán sorban ülő katonák csoportja. Galíciában súlyos kézsebet szerzett, esztergomi lábadozása alatt életműve jelentős darabjait készítette el. 1916-ban Önarcképével, amelyen éppen egy patak partján tetvészkedik, elnyerte a híres élclap, a Borsszem Jankó díját. 1917-től az Érdekes Újság és más lapok is közölték fotóit.

Cirkusz, Budapest,1920

Egy 1923-as amatőr fotókiállításon ezüstéremmel akarták kitüntetni, de azt kérték, hogy a Kálvin tér című képét brómolajjal tegye rajzosabbá, amit megtagadott, ezért csak oklevelet kapott. Elvetette a fényképészeti piktorializmust, számára az emberi tartalom fontosabb volt, mint a téma. Itthon nem tudott kibontakozni, nem állíthatott ki, a Horthy-rendszer merev konzervativizmusa és antiszemita légköre emigrációba kényszerítette.

Víz alatti úszó, Esztergom, 1917

1925-ben Párizsban telepedett le, főleg az utcán fotózott. Megérkezése után gépét ellopták, csak 1928-ban tudott újat vásárolni, s ezt a Leicát használta haláláig. Számos avantgárd művésszel kötött barátságot, a húszas-harmincas években Párizs kulturális életének képi krónikása lett, művei vezető európai lapokban jelentek meg. Fő témája a párizsi művész-, munkás- és csavargóvilág volt, mellőzte a művi beállításokat, képi nyelve erősen hatott a magazinok vizuális megjelenésére. Az újságíró Bölöni Györggyel járkálva végigfotózta Ady Párizsát, a kávéházakat. A párizsi magyar kolónia is befogadta, emlékezetes portrét készített Károlyi Mihályról. A Vu, az Art et Médecine és más európai folyóiratok külső munkatársa lett, hatása kimutatható Brassai, Robert Capa és Cartier-Bresson munkásságán.

A villa, 1928

1936-tól egy New York-i reklámstúdiónak dolgozott. A második világháború kitörésekor Amerikában maradt, 1944-ben kapta meg az állampolgárságot. Tizennégy éven át a Home and Garden magazinnak dolgozott, hírességek otthonait fényképezte. 1964-ben retrospektív kiállítást rendeztek műveiből New Yorkban, bemutatva Magyarországon és Párizsban készült képeit is.

André Kertész munkássága új korszakot nyitott, a modern fotóművészet egyik alapítójának tartják. Táj- és városfotót, csendéletet, portrét, zsánerképet egyaránt készített. Rögzítette az élet apró dolgait, a szokatlant, a meglepő képkivágást és látószöget kereste. Híres albuma a görbe tükör által deformált aktok sorozata, készítésükkor a víz torzító hatását, az árnyékok kontrasztját is felhasználta. Márai Sándor írta róla: "Egy evőeszközből, egy gyufásdobozból, egy banális utcasarokból olyasmit lát meg, amit én soha..., célja nem a naturalista hűség, hanem az anyag mögötti összefüggés, a forma megörökítése."

Te meg én

1948 és 1984 között ötször járt Magyarországon, utolsó látogatásakor 120 képét a szigetbecsei André Kertész Emlékháznak ajándékozta. Felesége halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben alig mozdult ki lakásából, de ablakából tovább fotózott. 1985. szeptember 28-án halt meg New Yorkban. Százezer negatívját és levelezését a francia államra hagyta, műveit a kecskeméti Fotográfiai Múzeum, amerikai közgyűjtemények, valamint a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation őrzik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár