10 tény az Eiffel-toronyról
2014. április 2. 08:25
1. A Párizs és Franciaország jelképének tartott Eiffel-torony a francia forradalom centenáriumára, az 1889-es párizsi világkiállításra készült el.
2. Az építmény terveit a közhiedelemmel ellentétben nem névadója, Gustave Eiffel, hanem a svájci Maurice Koechlin készítette.
3. A franciákat a mai napig megosztó tornyot kezdetben gyűlölték, és már 1887-ben komoly sajtókampány folyt ellene: a megépítése ellen tiltakozó petíciót háromszáz befolyásos párizsi művész írta alá.
4. A munka 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, 7,5 millió frankba került, és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték.
5. A 300 méter magas torony négy évtizedig a világ legmagasabb építménye volt: a New York-i Chrysler Building (319m) 1930-ban taszította le a trónról.
6. Az Eiffel-torony fontos szerepet játszott az első világháború idején: a francia hadsereg innen fogott el rádióadásokat és fejtett meg kódolt üzeneteket.
7. A torony 1925 és 1936 között a világ legnagyobb hirdetőoszlopa volt: a francia Citroën autógyár jóvoltából negyedmillió színes villanyégő került az építmény három oldalára. A fényárban úszó tornyot több mint 30 kilométerről is látni lehetett, Charles Lindbergh például ezt használta jelzőfénynek, amikor 1927-ben átrepülte az Atlanti-óceánt.
8. Az Eiffel-torony legfelső szintjén Eiffel kutatóközpontot alakított ki, ahol asztronómiai, meteorológiai, aerodinamikai és fiziológiai kísérleteket, illetve egyéb teszteket végeztek.
9. A tornyot 125 éves történelme során többször le akarták rombolni. Hitler 1944 augusztusában adta parancsba Párizs katonai kormányzójának az ikonikus építmény megsemmisítését.
10. Az Eiffel-toronyhoz néhány halállal végződő vakmerő kísérlet is kötődik, a legismertebb Franz Reichel esete: a Repülő Szabó 1912. február 4-én egy saját maga által készített ejtőernyővel ugrott ki 60 méteres magasságból, ám a szerkezet nem működött, ő pedig szörnyet halt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap