Hamenei kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét
2014. március 21. 17:31 MTI
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője megkérdőjelezte pénteken a holokauszt méreteit, sőt annak megtörténtét, és elítélte, hogy a Nyugat a szólás szabadsága területén határvonalakat húz.
Korábban
"A magukat szabadnak mondó országok határvonalakat húznak, és nagyon szigorúan védik azokat. Az európai országokban az emberek nem mernek beszélni a holokausztról (...) amelyről nem tudjuk, hogy valóságos volt-e vagy sem, és ha egyáltalán megtörtént, akkor hogyan" - szögezte le Ali Hamenei ajatolláh a perzsa újév alkalmából az északkelet-iráni szent városban, Meshedben mondott beszédében, amelyet az állami televízió is közvetített.
A településen összegyűlt több ezres hallgatósága előtt rámutatott: Nyugaton súlyos vétségnek számít a holokauszt megkérdőjelezése - aki ilyet tesz, őrizetbe veszik, és bíróság elé állítják -, "tőlünk meg közben azt várják, hogy ne védjük meg a saját határvonalainkat a hit és a forradalmi értékek terén".
Teherán nem ismeri el Izraelt, és néhány iráni politikai vezető rendszeresen a zsidó állam elpusztítására szólít fel. A tavaly Irán elnökévé megválasztott Haszan Róháni ebben a tekintetben is jóval mértéktartóbb elődjénél, Mahmúd Ahmadinezsádnál: míg az előbbi elítélte a zsidók nácik általi lemészárlását, addig az utóbbi "mítosznak" nevezte a holokausztot.
A perzsa állam első számú vezetője egyúttal felszólította az iráni népet, hogy legyen ellenállóbb a nyugati szankciókkal szemben, és ne várjon azok megszüntetésére. "A nemzetnek erősebbnek kell lennie. Ha egy nép nem erős, akkor tagjaira a nagyhatalmak (a Nyugat) - amelyek zsarolják a többi nemzetet - ráerőltetik látásmódjukat, valamint eltiporják, megtámadják és megsértik őket" - hangsúlyozta.
"Nem kell arra várni, hogy az ellenségek majd feloldják a szankciókat. (...) Azt kell szem előtt tartani, hogy mi magunk is tudunk tenni" a nemzetgazdaság megerősítéséért - tette hozzá. Hamenei ennek szellemében felszólította az embereket, hogy válasszanak hazai termékeket.
Beszélt arról is, hogy a kultúra még fontosabb, mint a gazdaság. Irán vallási és politikai vezetője arra kérte hallgatóságát, hogy tanúsítson ellenállást a nyugati "kulturális invázióval" szemben is, amely fenyegetést jelent az iszlám köztársaság értékeire. Az iráni vezető az 1393-as új iráni esztendőt "a gazdaság és kultúra évének" nyilvánította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.