Mit keres kenguru egy 16. századi portugál iraton?

A zsebben elférő kéziratot eladásra kínáló Les Enluminures Galéria úgy véli, „egy kengurut vagy egy wallabyt fedezhetünk fel az egyik iniciálé ábrázolásán, amelyen két kisebb férfialak is megjelenik, akik valószínűleg Ausztrália vagy Délkelet-Ázsia bennszülöttei lehetnek.” A kengurura igen hasonlító fürge wallaby (Macropus agilis) a kengurufélék (Macropodidae) családjához tartozó faj, Ausztrália mellett Új-Guinea mellett is megtalálható.

Hogy pontosan melyik európai náció fedezte fel a kontinenst, az a mai napig vitatott. Annyi bizonyos, hogy a holland Duyfken vitorlás kapitánya, Willem Jansz és legénysége 1606-ban partra lépett az ausztráliai Queensland állam északi részén lévő York-félsziget területén, ám az sem kizárt, hogy a portugál tengerészek megelőzték németalföldi riválisaikat. (Ekkor egyébként Spanyolország és Portugália perszonálunióban állt egymással.) Sőt újabban egyre többen vallják magukénak ezt az elméletet, ugyanis a portugál flotta ekkorra már igen fejlett volt, s figyelemreméltó tengeri birodalmat épített ki, ráadásul több vitatott bizonyíték is a korai portugál jelenlétre utal.

A legtöbb történész azonban ezt erősen megkérdőjelezi, mondván, az ábrán látható emlős egy közönséges földimalac (Orycteropus afer), amelynek bár a farka, a hosszúkás orra, robusztus mellkasa és a keskeny fülei igencsak hasonlítanak a kenguruéra, nem a déli földrészen él. Sőt egyes szakértők szerint az ábrán lévő állat lapos végű pofája, valamint hosszú és keskeny fülei miatt nem is azonosítható a kenguruval, sokkal inkább hajaz a földimalacra.

Az Afrikában őshonos földimalac

Továbbá, ha jobban megfigyeljük a képet, a rejtélyes állatnak izmos mellső lábai vannak, ami tökéletesen megfeleltethető az afrikai emlőssel, amely ezen testrészeit ásásra használja, ellenben a kengurut jóval „satnyább” elülső testrészekkel áldotta meg a természet. Sokan amellett érvelnek, hogy a kéziraton lévő példány szemmel láthatólag két lábon áll, ami a kenguruk „kiváltsága”, azonban a természettudósok ezt könnyen cáfolhatják, ugyanis a földimalac is gyakran áll mellső lábaira, a farkát pedig egyensúlyozásra használja.

Az Orycteropus afer Afrikában őshonos, s a szubszaharai térség nyugati partjain érzi magát a legjobban. A portugálok már a 15. század utolsó éveitől kezdve több tucat kereskedelmi lerakatot hoztak létre a fekete kontinens ezen részén. Nem szükségszerű feltételezni azt sem, hogy a portugál tengerészek között művészi hajlamú egyén is megfordulhatott, aki lerajzolta volna a földimalacot; I. Mánuel király (1495-1521) ugyanis valóságos vadasparkot hozott létre Lisszabonban, ahol antilopok, oroszlánok, gepárdok és egy csorda elefánt mellett bizonyára egy földimalac is megfordulhatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős