2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ismeretlen várost találtak a bibliai kori romok alatt

2013. november 19. 13:29

A régészek egy eddig ismeretlen, i. e. 14. századi kánaáni város nyomait tárták fel egy másik település romjai alá temetve Izraelben. A szakértők a leletek között egy III. Amenhotep-kori medált és néhány késő bronzkori cserépdarabkát is találtak azon a helyszínen, ahol egykoron a Gezer nevű város feküdt.

„Gezer egykoron tekintélyes központ volt, amely az ázsiai és afrikai kereskedelmi útvonalak mentén feküdt” – mondta Steven Ortiz, az ásatásokat vezető texasi régész. Az ősi város maradványainak megtalálása alapján a kutatók úgy vélik, a települést jóval huzamosabb ideig használhatták, mint azt korábban gondolták.

Az ősi város a bronzkor óta megkülönböztetett figyelmet kapott a kereskedőktől, ugyanis a Via Maris nevű ősi kereskedelmi útvonal mentén feküdt, amely Egyiptomot, Szíriát, Anatóliát és Mezopotámiát kötötte össze. A település sok évszázadon át kánaáni, egyiptomi és asszír irányítás alatt állt, majd az i. e. 10. században egy felirat szerint az egyiptomi fáraó nászajándékként Salamon királynak ajándékozta, miután az izraeli uralkodó feleségül vette a leányát. „Folyamatosan változtak a gazdái a történelem során” – mondta Ortiz a LiveSciencenek.

A szkarabeuszt ábrázoló amulett

A régészeti helyszínen már egy évszázada folynak az ásatások, ám a kutatások eddig csupán az i. e. 10-8. századig nyúltak vissza. Mostanra kiderült, hogy Gezernek több ókori alagútja is volt, amit azért építettek, hogy az éltető vizet be tudják hozni a városba egy esetleges ostrom idején. Azonban idén nyáron Ortiz és kollégája, Samuel Wolff, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa Gezer romjai alatt egy Salamon király koránál évszázadokkal régebbi település nyomaira akadt. A régészeti rétegben talált nyomok, például a Tutanhamon nagyapja, III. Amenhotep idejéből származó medál vagy a filiszteus kerámia egyik darabja az i. e. 14. századra utalnak.

Ebben az időszakban valószínűleg egy régebbi kánaáni város feküdhetett Gezer helyén, amely egyiptomi függés alatt állt. „Az események összhangban vannak azzal, amit a kutatók eddig is sejtettek a helyszínnel kapcsolatban” – mondta Andrew Vaughn amerikai Biblia-kutató, aki nem vett részt a kutatásban. Hozzátette: „abban a korban, ha nem valaki nem uralta Gezert, akkor a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalat sem tudta ellenőrizni.” A római korban azonban a fő kereskedelmi útvonal helyzete megváltozott, s a város vesztett jelentőségéből. Később elfoglalták, majd elpusztították a települést, amely sohasem épült újjá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár