Kossuthot is ki akarta rabolni a legnagyobb betyár

2013. július 16. 10:09 MTI

Korábban

Úgy is halt meg

1849-ben megnősült, árendás lett a szegedi alsóvárosban, tehene, lova, majorsága volt. Talán békében éli le életét, ha egy túlbuzgó Bach-huszár nem akarja régi bűnei miatt elfogatni. Rózsa Sándor megszökött és visszatért a betyárélethez és bandájával járta a vidéket, zaklatta a gazdagokat (a szegényeket nem szánalomból kímélte, hanem mert tőlük nem volt mit rabolni). Tekintélye nagyra nőtt a szegedi tanyavilágban, mert a zsákmányt mindig igazságosan osztotta el, és a rablásokban meghalt cimborák családjáról is becsületesen gondoskodott. Szorgos "munkája" révén 1853-ban már tízezer ezüst forint vérdíj volt fejére kitűzve, de még évekig bujkált, sógora tanyáján a gabonásban aludt, felesége kenyérsütésből tartotta el fiukat.

1857. május 9-én két csendőr nyomára akadt, de Rózsa lövései elijesztették őket. A gyanakvó betyár árulással gyanúsította meg sógorát, akit veszekedés közben le is lőtt. A lövésre odacsődült emberek lefogták Rózsa Sándort és a szegedi börtönbe vitték. A több mint ötven pontból álló vádirat csak másfél év múlva készült el, pere 1859 februárjában kezdődött. Hiába védte az országos nevezetességnek számító betyárt három ügyvéd, hat vádpontban bűnösnek találták (gyilkosság nem volt köztük) és kötél általi halálra ítélték. Mártírt azonban nem akartak csinálni belőle, így Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt, és az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.

Kilenc évig raboskodott Kufsteinben, ahol sok látogatót fogadott, cellájában hírességek adták egymásnak a kilincset. A kiegyezés után, 1868-ban amnesztiával szabadult és felajánlkozott pandúrnak, de elutasították. Visszatért hát betyárnak, bandájával egyre vakmerőbb vállalkozásokba fogott. 1868-ban - akár egy westernfilmben - egy vasúti postakocsit is megtámadtak Szeged közelében, de az akció kudarcba fulladt. A csendőrök sokáig ismét bottal ütötték a nyomát, mert a népszerű betyárt sokan bujtatták a tanyavilágban. Legendája tovább nőtt: "Rózsa Sándornak még a lován is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön" - tartotta róla a hiedelem.

Végül a betyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos 1869 januárjában tőrbe csalta. A három év múlva lefolytatott második perében 21 rendbéli rablás, 9 lopás és 1 rendbéli gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélték. Másodfokon ezt halálbüntetésre súlyosbították, de a Kúria ismét levette nyakából a kötelet és élete végéig rács mögé dugta. A leghíresebb magyar betyárt 1878. november 22-én, 65 évesen vitte el a tüdővész a szamosújvári börtönben, utána csak egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt. Legendás alakja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él, a Magyar Televízió 1971-ben készítette életéről a mára legendássá vált tévésorozatot Móricz Zsigmond regényei nyomán.