Törést jelentett a középkor a melegek elfogadása terén

Gyűlnek a sötét fellegek

A római kultúra alapvetően a görög hagyományt követte, de a szabadosságban jóval túltett azon. Róma hedonista város volt, a nagy étkezésektől kezdve minden az élvezeteket szolgálta. Több császárról is feljegyezték, hogy belekóstolt a férfi szerelem örömeibe. Caesarról is szólnak ilyen legendák, ám a legtöbb történet igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető. Hadrianus császárról már megbízhatóbb források állítják, hogy volt egy 19 éves korában elhunyt férfiszeretője, Antinousz, akinek tiszteletére több várost is alapított a halála után mély gyászba zuhanó uralkodó. A rómaiaknál ugyanakkor a szexualitás is az erőviszonyokról szólt, s gyengének tartották azt, aki ilyenben vesz részt, ám jogilag csupán a passzív felet büntették.

A homoszexualitást elsőként a zsidó vallás tiltotta komolyabban. Az ószövetségi Leviták könyvében például ezt olvashatjuk: "Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk.” (Lev 18,22; 20,13) A kereszténység sem nézett jó szemmel az azonos nemű párok viszonyára. Szent Sebestyén legendája évszázadokon átnyúló hatást gyakorolt a melegkultúrára. A történet szerint a hadseregbe besorozott kereszténnyel kikezdett a felettes tisztje, ám a későbbi szent hitének megfelelően ezt a római kultúrában egyébként megtisztelő közeledést visszautasította. Erre a tiszt kikötözte a fához és több nyilat is beleeresztett, amit egyfajta fallikus büntetésnek szánt. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a kereszténység nem magát a „meleg emberszeretetet” utasította el, hanem a szodómiát, azaz az azonos neműek közti szexuális viszonyt.

Szent Sebestyén

A középkorban a szodómia néven illették a szexuálisan helytelennek tartott cselekedeteket, amelyek közül a homoszexualitás főként a nagyvárosokban koncentrálódott. A politika igyekezett kihasználni a helyzetet, Jusztiniánusz például ennek vádjával próbálta eltávolítani ellenfeleit. Később, a 14. században IV. Szép Fülöp francia király a homoszexualitás vádját használta fel, hogy felszámolja a Templomos Lovagrendet. Ám a kiváltságosok a középkorban is „megúszhatták” a bűnös vádat.

Biszexuálisnak tartják Oroszlánszívű Richárdot (1189-1199), aki elvileg azért indult oly lelkesen a szentföldi hadjáratra, hogy távol legyen hitvesétől, s II. Fülöp Ágost (1180-1223) francia királlyal esett szerelembe. A krónikák szerint a két uralkodó mindent közösen csinált, s még az ágyukat is összetolták. Richárd hazatérése után sem Berengária nevű feleségével foglalatoskodott, hanem inkább fiatal lantosával múlatta az időt. A középkor leghíresebb meleg uralkodója ugyanakkor II. Edvárd angol király volt, akinek több főúr is a szeretője volt. 

A buddhizmuson kívül egyetlen vallás sem fogadta-fogadja el ezt a fajta másságot. A kereszténységhez mérten az iszlám még súlyosabb bűnnek, Isten (Allah) elleni lázadásnak minősítette a homoszexualitást, de így is gyakran előfordult a jelenség az arab világban. A szóbeszéd szerint a Magyarországra támadó II. Mehmed és II. Murád szultán is inkább a fiúkat kedvelte a háremekben. A magyar nyelvben így az ún. „törökösség” a két férfi viszonyát kezdte jelölni. A reneszánsz lenyűgöző emberábrázolásainak készítőit is nagyrészt olyan alkotóknak köszönhetjük, akik a kutatók szerint saját nemükhöz is vonzódtak, úgy mint Leonardo, Michelangelo vagy Caravaggio.

1. Az ókori virágzás
2. Gyűlnek a sötét fellegek
3. Megváltozott hozzáállás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma