Törést jelentett a középkor a melegek elfogadása terén

Megváltozott hozzáállás

A 18. században a homoszexualitáshoz való hozzáállás is megváltozott. Míg korábban eretnekséget láttak benne, ezt követően inkább betegségként tekintettek rá, ám továbbra is büntették, igaz már nem olyan súlyos módon: főként börtönbüntetést kapott az, akit rajtakaptak, hogy saját nemével létesít szexuális kapcsolatot.

1804-ben, a francia felvilágosodás lezárásaként megszületett Európa mértékadó polgári törvénykönyve, a Code Napoléon (másik nevén: Code Civil), amelyben már nem szerepel a homoszexualitás bűne, ám ez ekkor még messze nem tekinthető általánosnak. A 19. századtól inkább a bíró bölcsességére bízzák, hogyan szankcionálják a „fajtalanságnak” nevezett aktust. Általánosságban egy év fogházzal lehetett büntetni, ami Európában az egyik legenyhébb büntetésnek számított. Fontos momentumnak tekinthető a témában Oscar Wilde 1894. évi pere, amikor a rajtakapott írót kétévi fogházra ítélték.

Magyar tekintetben a dualizmus idején a Csemegi-kódex rendelkezett a homoszexualitásról, ám ideillő cikkeit egyáltalán nem alkalmazták, a magyarországi melegek 1944-ig jórészt szabadon és megbélyegzés nélkül élhettek. Míg néhány fejletlenebb országban az orvosok elektrosokkal, műtétekkel vagy hormonterápiával próbáltak „segíteni” a melegeken, a konzervatív, keresztény elveket valló Horthy-korszakban a korabeli feljegyzések szerint virágzó homoszexuális élet folyt Magyarországon, aminek különösen kedvezett a hazai fürdőkultúra.

Ugyanakkor a melegekkel kapcsolatos intolerancia általános maradt, s továbbra is betegségként tekintettek a nem szokványos vonzalomra. A pszichiátria kereste, hogyan lehet rajtuk segíteni, hogyan lehet meggyógyítani a „kórt”, a melegek pedig évtizedeken keresztül igyekezték identitásukról lemosni a betegség jelzőt. Ebben hatalmas lépést jelentett, amikor 1973-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság kinyilvánította, hogy az azonos neműek iránti vonzalom nem mentális betegség.

A náci uralom idején üldözték a homoszexuálisokat, rózsaszín háromszög viselésére kötelezték és koncentrációs táborokba hurcolták őket. A szocialista országokban is bűnnek számított, s a büntetőtörvénykönyvek szabadságvesztést írtak elő. A visszaemlékezések alapján azonban virágzó szubkultúra jellemezte a Rákosi- és Kádár-korszak Budapestjét. 1961-ben dekriminalizálták a homoszexualitás azon formáját, amely a beleegyezésen alapult és két felnőtt ember között zajlott.

Az első melegházasság Franciaországban

Az egészséges-beteg, helytelen-helyes kategóriákat meghaladó felfogás csak a 20. század második felében jelent meg elsősorban a szexuális tabuk általános eltűnésének és a melegek egyenlő bánásmódért indított mozgalmainak köszönhetően. A 20. század második felére egyre inkább a melegek jogai kezdtek előtérbe kerülni, s nem betegségként, devianciaként, hanem emberjogi kérdésként jelent meg a téma. Május végén Franciaországban is egybekelhetett az első meleg pár, miután a francia törvényhozás legalizálta a melegházasságot, ezzel a nyugat-európai ország lett a 14. állam a világon, ahol a saját nemük iránt vonzódók törvényesen frigyre léphetnek.

1. Az ókori virágzás
2. Gyűlnek a sötét fellegek
3. Megváltozott hozzáállás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
• A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után
• A XX. kongresszuson mutatott rendkívüli bátorságának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe Hruscsov
• Megrengette Kárpátalját Balla László „szovjet magyar” identitásról szóló cikksorozata 
• Sztálin legjobb tanítványának nevezte magát Rákosi Mátyás 
• Magyar propagandisták Bolíviában
• Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin
• A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek
• Nem volt problémamentes a Dorogi hanglemezgyár működése