Restaurálják Zichy Mihály híres festményét

A hányatott sorsú műkincs restaurálását abból a több mint kétmillió forintból kezdték meg, amelyet a kastélyt működtető gazdasági társaság az elmúlt két évben nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatán – mondta Tüske Boglárka, az intézmény sajtóreferense.

Ebből a pénzből előreláthatólag az ötször három és fél méteres vászon restaurálására futja, az elpusztult díszkeret pótlásához további mintegy félmillió forintra lenne szükség, amit az 1 százalékos adófelajánlásokból, céges támogatásokból, illetve az NKA őszi pályázatán próbálnak megszerezni. Emiatt az is elképzelhető, hogy a Zichy-művet csak jövőre állítják ki Gödöllőn.

Deák Ferenc, "a haza bölcse" 1876 januárjában halt meg, korabeli források szerint holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A ravatalnál – a temetés előtt három nappal – megjelent, és koszorút helyezett el Erzsébet királyné, aki térdre ereszkedve imádkozott az elhunyt lelki üdvéért.

Az esemény hírére másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a jelenetet jó lenne méltó módon megörökíteni, és Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály festőművészt bízta meg egy reprezentatív festmény készítésével. Csakhogy a művész ekkor Párizsban élt, nem volt jelen Deák temetésén sem. Mivel a feladatot mégis a lehető legjobban szerette volna teljesíteni, Budapestre utazott, majd találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített és megtekintette a ravatalnál viselt gyászruháját is. A temetkezési társaság újra felépítette az eredeti helyszínen a ravatalt, így örökíthette meg Zichy azt a pillanatot, amikor a királyné elhelyezi a ravatalon a koszorút.

Egy év múlva elkészült a mű, de a királyi udvar némi változtatást kért, ezért a festményt csak 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében (az úgynevezett Habsburg teremben) a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd a kép eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték, rossz állapotban, hengerre tekerve. A restaurálást is a galéria szakemberei végzik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról