Új megvilágításban a kevéssé ismert XVII. dinasztia
2013. április 9. 12:17
A luxori Dirá Abu el-Naga-nekropoliszban találták meg annak a négy személynek a síremlékét, akik a XVII. dinasztia korában hunytak el Egyiptomban. A 3550 éves leletek révén a kutatók új ismeretek birtokába kerültek az eddig kevéssé ismert dinasztia családi viszonyait illetően.
Korábban
A XVII. dinasztia az ókori Egyiptom második átmeneti korszakának (i. e. 1793-i. e. 1532) utolsó dinasztiája volt. A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Némelyek a korszakhoz sorolják a XIII. és XIV. dinasztiát is, mások azonban csak az északnyugati sémi eredetű nép, a Középbirodalom fáraói felett győzedelmeskedő hükszosz uralmat értik alatta.
Az egyiptomi fáraók uralma ebben az időben csak a déli országrészre (Felső-Egyiptom) terjedt ki, székhelyük Théba városa volt. Uralkodásuk alatt kezdődött meg a hükszoszok kiűzése Alsó-Egyiptomból és az ország újraegyesítése. A kutatók kilenc uralkodót sorolnak a dinasztiához, de a családi kapcsolatok jórészt még feltérképezetlenek.
Ezért is gondolták úgy spanyol kutatók, hogy feltárják Luxor (az ősi Théba) városának nekropoliszát, abban a reményben, hogy újabb királysírokra lelnek. A Djehuty-projektet a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (CSIC) vezeti, s eddig négy sírra bukkantak Dirá Abu el-Naga-nél. Az első sír Intefmose-é volt, aki a felirat tanúsága szerint Szobekemszaf, a dinasztia egyik első uralkodójának fia volt – közölte José Manuel Galán, a CSIC kutatója.
Egy vályogtéglából épült kápolna épült sírkamrájához, amely a második sírhoz vezetett. Ez egy magas rangú tisztviselő, bizonyos Ahhotep számára épült, akit Nehen (Hierakónpolisz) városának "szóvivőjeként" emlegettek. A sírban három, festett agyagszobrocskát (shabtis) találtak, rajta az elhunyt nevével. A spanyol kutatók egy eddig érintetlen gyermekszarkofágot és egy gyermekherceg sírját is megtalálták.

A Galán vezette kutatócsapat szerint a felfedezések megerősítik, hogy a Dirá Abu el-Naga-i hegy északi oldala a XVII. és a korai XVIII. dinasztiák nekropolisza volt, ahol uralkodókat és magas rangú udvari tisztviselőit temettek el.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Különleges kéziratokkal, levelekkel, fotókkal is bővül a Nádas Péter-gyűjtemény 11:30
- Miről mesél egy 1200 éves edény? 10:56
- Tudta, hogy Jordániában is van Camino? 09:21
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt 08:17
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap