Hamarabb kezdődött a földművelés a Szentföldön

2013. március 21. 09:45

Az eddig gondoltnál jóval korábban, már az időszámításunk előtti 6. évezredben művelés alá vonhatták a földet a Negev-sivatag lakói.

Korábban

Korábban azt gondolták, hogy a 12 ezer négyzetkilométeres területével Izrael államának közel 60 százalékát elfoglaló Negev-sivatag (más néven Negeb) egykori lakói valamikor az időszámításunk szerinti első században kezdték a földet műveli, addig jórészt az állattartásnak köszönhetően sikerült fennmaradniuk – foglalta össze Hendrik Bruins ásatásvezető, a Ben Gurion Egyetem munkatársa.

A legújabb kutatások eredményei alaposan rácáfolnak erre: a területen fellelt csontokon és a különböző földrétegekben talált szerves anyagokon elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a sivatag lakói már i.e. 5000 körül is földet műveltek. Bruins szerint három réteg is arról árulkodik, hogy a Negegben már nagyon korán művelés alá vonták a földet: az első ilyen periódus i.e. 5000 és 4500 közé tehető, a második i.e. 1600 és 950, a harmadik pedig i.sz. 650 és 950 között volt.

Az első földművelők egy eleddig ismeretlen közösséghez tartoztak, a második viszont nagyon is ismert: ebben az időben indultak meg a zsidók Egyiptomból az új haza keresésére, a mai modern Izrael állama felé. A harmadik réteg pedig a késő bizánci, illetve a korai iszlám korhoz köthető.

Bruins szerint hatalmas mennyiségű forrás áll rendelkezésre az árvizek idején keletkező csapadék összegyűjtésének és a mezőgazdasági területek öntözésének módjáról a levantei térség déli részén, de eddig a kövek és az agyagedények elemzése miatt kizárólag spekulatív teóriákra futotta a régészek részéről. Ma már tudni, hogy ősi gazdaságokban – olvasható Bruins megjelenés előtt álló tanulmányában – valószínűleg szőlőt, olívát, árpát és búzát termeszthettek a régió lakói.