Mérges gázt teszteltek az indiaiakon a britek
2013. március 5. 17:42
Legutóbb David Cameron brit kormányfő Indiában járva mély sajnálatát fejezte ki az 1919-es, közel négyszáz fegyvertelen indiai tüntető halálával járó amritsari mészárlás miatt. Úgy tűnik azonban, hogy nem lehet elégszer bocsánatot kérni a brit hadsereg gyarmati bűneiért: a legújabb dokumentumok szerint London indiaiakon tesztelte a mustárgáz hatásait.
Korábban
A brit Nemzeti Levéltárban fellelhető dokumentumok tanúsága szerint a brit hadsereg kötelékébe tartozó Porton Down-i tudósok indiai katonákat küldtek gázkamrákba, hogy teszteljék a mustárgáz hatásait jóval a második világháború előtt, valamikor a harmincas években.
A Rawalpindiben (ma Pakisztán) folyó kutatások célja az volt, hogy felmérjék, mekkora mennyiségre van szükség a csatatereken a mérges gázokból a minél nagyobb emberi veszteségek eléréséhez. A nemrégiben feltárt dokumentumokban az áll, hogy a rawalpindi kísérlet egy nagyobb, a kémiai anyagok hadicélokra való alkalmazásának lehetőségét vizsgáló kutatás része volt.
A mustárgáz első hadicélú alkalmazására az első világháborúban, a Belgiumban található Ypres mellett került sor 1917-ben. A César-Mansuète Despretz által 1822-ben kifejlesztett, az áldozaton rendkívül erős hólyaghúzó hatást és kémiai égést kiváltó mustárgázt – amelyet a csatatéren tüzérségi lövedékek, légibombák, rakéták segítségével vagy katonai repülőkről permetezve lehet bevetni – azóta több konfliktusban is használták, többek között az olasz-abesszin háborúban (1935-1940), a japán-kínai háborúban (1937-1945), Lengyelország 1939-es lerohanásakor vagy éppen az iraki-iráni háborúban (1980-1988).
A mustárgáz pokoli fájdalommal járt: az embertelen kísérleteknek kitett indiaiak bőre – köztük nemi szervük – megégett, s több napig, akár hetekig nagy fájdalmat éreztek. Néhányan kórházi kezelésre szorultak, a brit hadsereg azonban nem ellenőrizte, hogy a kísérletekbe bevont személyeknél utólag milyen betegségek léptek fel.
Azonban nem csak az indiaiak voltak veszélyben: a feltárt források szerint 1916 és 1989 között több mint húszezer brit katonán tesztelték az ideg- és a mustárgáz hatásait Portonban, sokakat egyszerűen rászedtek és a tudtuk nélkül vetették alá a kísérleteknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap