Mégis gőzt lélegezhetett be a delphoi jósnő?

2012. december 10. 15:36

Az állítólag Apollón által médiummá váló delphoi jósnőre számtalan görög mítosz és történet hivatkozik. Az egyik korábbi elmélet szerint a lakhelyéül szolgáló templom repedései közül gáz szivároghatott fel, s ennek hatására mondta el jóslatait. A kutatók most újból elővették ezt az elméletet.

Korábban

A delphoi időkben az az elmélet terjedt el, hogy az orákulum látomásainak praktikus oka volt. Egy repedésen keresztül, a föld mélyéről valamiféle gőz áramlott be a barlangba, ami különféle ostobaságok kimondására késztette a papnőt, ezeket pedig a körülötte álló papok értelmeztek. A legendák szerint egyes jóslatok igen pontosak, mások zavaróan kétértelműek voltak. Egyszer Kroiszosz (ismertebb alakban: Krőzus) lüd király, minden idők leggazdagabb embere is felkereste a helyet, ahol a papnő, Püthia kétértelmű próféciát mondott: „Ha megtámadod Perzsiát, egy nagy birodalom fog elbukni.” Igaza is lett, Lüdia a támadás után összeomlott.

A régészek később meg voltak győződve, hogy semmilyen gáz nem törhetett fel a barlangba, mivel vulkáni tevékenységre alkalmatlan geológiai területről van szó. Később azonban szakértők még egyszer megvizsgálták a helyszínt, s két törésvonalat véltek felfedezni a delphoi templom alatt. Ezzel mégis elképzelhetővé vált, hogy egy törésvonalon átszivárgó, talán ember által előidézett „misztikus” gőzt lélegezhetett be a jósnő. Egy interdiszciplináris kutatásokat folytató csapat most úgy véli, oldott mészkőből származó gőz szivároghatott át a repedéseken.

A helyszínen talált vízforrások megvizsgálása után metánt, etánt és etilént találtak a szakértők. A legtöbben úgy vélik, hogy az etilén volt a legfontosabb elem, hiszen az ókorban használt orvosi eljárások során ez a vegyület szerepelt az egyik leggyakrabban, mint fájdalomcsillapító: nagyobbat „üt”, mint az édeskés ízű és szagú, s híresen euforizáló dinitrogén-oxid, kicsit pedig olyan az illata, mint a virágé, beszippantása bódító hatást nyújt. Az emberre nézve ez nem különösebben káros (bár különböző elemekkel egyesülve igen veszélyes is lehet), igaz, akár fulladást is okozhat. Az érzéstelenítés, az eufória és az oxigénhiány szélsőséges kombinációja pedig rákényszeríti a közelben tartózkodót, hogy „igen magasröptű dolgokról” beszéljen.

Más tudósok szerint nem az etilén vette rá a jósnőt a különböző beszédekre. A határozottan nem virágillatra emlékeztető metán is okozhat hallucinációkat, ha nagyobb dózisban lélegezzük be. Azonban ez az elmélet sem nélkülözi a hibákat. A metán jóval gyorsabban ölné meg az embereket, mint az etilén, különösen akkor, ha elégetik vagy egyéb módon szén-dioxid termelődik belőle. Az átalakulás mellékterméke a szén-monoxid, amely jobban megköti a vörösvértesteket, mint az oxigén. A túl sok mennyiség szintén fulladást okozhat, ám előbb zavartalanságot és hallucinációkat érez az illető.

A szén-monoxid a tüzelőanyagok elégetésének rendszeres mellékterméke, az ókori görögök pedig különlegesnek találhatták a gázt és annak hatásait. Azonban pontosan ma sem tudjuk, mi állhatott Püthia elrévedése mögött - az is elképzelhető, hogy semmi, pusztán az ajándékozás mértékének megfelelő jóslattal szolgált a vendégeknek.