Újabb írásjelekre bukkantak régészek kínai jóslócsontokon
2012. augusztus 1. 16:02 MTI
Összesen hat, eddig ismeretlen kínai írásjelet, karaktert fedeztek fel jóslatokhoz használt - immár múzeumban őrzött - ősi csontokon az északkelet-kínai Liaoning tartományban. A kínai tudományos akadémia munkatársa, a feliratokat kutató szakértők vezetője, Szung Csen-hao (Song Zhenhao) áttörésnek nevezte a felfedezést, mivel 32 éve nem találtak új jeleket. A jóslócsontok titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
Korábban
A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai írásjelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A Lusun (Lushun) városi múzeumban lévő 1700 darabos csontgyűjtemény az egyetlen olyan kollekció, amelynek átvizsgálásával még nem végeztek a szakemberek.
Az előzetes eredmények alapján megállapították, hogy a csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos 3000 évvel ezelőtt, a Sang (Shang)-dinasztia korában. A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, s következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.
Vang Ruo (Wang Ruo), a lusuni múzeum igazgatóhelyettese a Hszinhua hírügynökségnek elárulta: a szakemberek arra gyanakszanak, hogy a hat új írásjel főneveket takar, amelyek egyes emberekhez, illetve helységekhez kötődhetnek. Pontos megfejtésük azonban még több időt vesz igénybe. Van olyan ritka csontfelirat, amely összesen 150 karakterből áll. A szakemberek további felfedezésekre számítanak, és arra, hogy a szövegek hozzájárulnak a Sang-dinasztia (i.e. 1600-1046) korának pontosabb megismeréséhez.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan (Henan) tartományi Anjang (Anyang) városban. Anjang valaha a Sangok birodalmi központja volt, 1928-ban feltárt romjainak kutatása közben a régészek körülbelül 160 ezer teknőspáncélt és állatcsontot találtak. Sok került magángyűjteményekbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap