Liszt és a kortárs francia zeneszerzők
2012. október 22. 13:09 MTI
Liszt Ferenc és a kortárs francia zeneszerzők kapcsolatáról nyílt kiállítás 2012. október 19-én a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a világhírű zeneszerző születésnapja alkalmából.
A 150 éve született Debussyről való megemlékezés hozta előtérbe Liszt és a francia zeneszerzők kapcsolatát. Liszt életének utolsó évében találkoztak, amikor Debussy római ösztöndíjas volt – mondta el Eckhardt Mária tudományos igazgató, a kiállítás kurátora.
Hozzátette: ennyi még nem késztette volna egy új anyag összeállítására, de a múzeum kottatára bővelkedik olyan értékes kottákban, amelyeket Lisztnek ajánlottak fiatal francia zeneszerzők. Ezért vélte úgy a kutató, hogy érdemes bemutatni ezt a kapcsolatot.
„A fiatal Liszt a francia zenei élet egyik főszereplője volt, ünnepelték mint zongoravirtuózt. Ám kevésbé volt egyértelmű zeneszerzői elfogadása, főként a francia operák motívumaira írt fantáziáit ismerték. 1866-ban bemutatták Párizsban az Esztergomi misét, ami hatalmas és sértő bukással járt. Liszt egyházi zenéje eltért attól, amit Párizsban akkoriban megszólaltattak, még olyan hívei sem értették, mint például Berlioz” – részletezte Eckhardt Mária.
A fiatalok között azonban voltak néhányan, akik felfedezték a maguk számára Lisztet. „Szívós munkával alapozta meg például Saint-Saëns, hogy húsz évvel később újra bemutassák Párizsban az Esztergomi misét, ezúttal óriási ünneplésben részesült a mű, akárcsak a Szent Erzsébet-legenda. Ez a magyarázata annak, hogy Saint-Saëns a többieknél nagyobb súlyt kap a kiállításon. Liszt viszonozta a francia komponista elismerését: kora legnagyobb orgonistájának tartotta Saint-Saëns-t, és előmozdította, hogy a francia fővárosban fanyalogva fogadott Sámson és Delilát Weimarban sikerrel mutassák be” – emelte ki a kutató.
Gounod, Massenet, Delibes műveit Liszt szívesen hallgatta, komoly barátságok fejlődtek ki, amelyeknek a dokumentumai, például Lisztnek szóló ajánlásokkal ellátott kották, levelek, fotográfiák példányai kerültek a tárlókba érmek, műsorlapok és gépzongora-tekercsek mellett.
Az egyik vitrinben Liszt és a pesti francia lap, a Gazette d'Hongrie cikke látható, a lap és a zeneszerző kapcsolata olyan érdekes, hogy akár külön kiállítás témája lehetne. Ebben cáfolta például, hogy antiszemita lenne.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap