Újabb bűncselekménnyel gyanúsítják Biszkut

A Fővárosi Főügyészség pénteki közleményében azt írta: a rendelkezésre álló adatok szerint 1957 márciusában - amikor már Biszku Béla volt a belügyminiszter - körülbelül 15 székesfehérvári karhatalmista ment Martonvásárra egyebek mellett azért, hogy házkutatást tartsanak "ellenforradalmár-gyanús" embereknél. Utóbbiak között volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója. A házkutatások után letartóztatták, majd a karhatalmisták és a helyi rendőrőrs tagjai súlyosan bántalmazták, három órán keresztül ütötték őket. Ennek során az egyik sértett több hét alatt gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A megalapozott gyanú szerint Biszku Bélának erről legkésőbb 1957. április 9-én egy hivatalos jelentésből tudomása volt, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben azonban nem kezdeményezett hivatalból büntetőeljárást, és elrendelte az ügy iratainak irattárazását - olvasható a közleményben. Mint írták, az MTA kutatóinak bántalmazása a Kádár János vezette, illegitim forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának megerősítését szolgálta, és az esetleges további forradalmi cselekmények megelőzésére, valamint a megfélemlítéssel a hatalom fenntartására irányult.

Az ügyészség tájékoztatása szerint az újabb gyanúsítást a "lex Biszku" tette lehetővé. A cselekmény jogi alapja és minősítése az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló, tavaly elfogadott törvényben meghatározott, a pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolás.

Biszku Béla ellen - aki az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt - több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen van folyamatban büntetőügy. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 10-én rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat, majd a törvényszék házi őrizetre súlyosbította a kényszerintézkedést ellene.

Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indított nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával két 1956-os - a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni - sortűzzel kapcsolatban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején