Veszprém barokk emlékeire bukkantak
2012. szeptember 20. 13:40 MTI
Várostörténeti jelentőségű, 18. századi pincerendszer maradványaira bukkantak Veszprém belvárosában építési munkálatok során. Porga Gyula polgármester az MTI-nek szerdán azt mondta: ha tehetik, megmentik és bemutatják a pincesort.
Korábban
Szücs István, a városrehabilitáció kivitelezésével megbízott Vemévszer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a munkások egy valószínűleg a 18. századból származó pincerendszer találtak Veszprém belvárosa alatt. A pince egy 11 méter hosszú, négy méter széles főágból, valamint a hozzá kapcsolódó több kisebb, alacsonyabb mellékágból áll.
A becslések szerint 60-70 négyzetméternyi területen bukkantak elő a pinceívek. A pincesor valószínűleg folytatódik a város alatt, bár a kivitelezők néhol azt látták, hogy az ágak le vannak falazva. Az ügyvezető tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a statikai vizsgálat, azután a város dönt, mi legyen a pincerendszer sorsa.
Porga Gyula polgármester kijelentette, hogy a várostörténeti szempontból nagy jelentőségű 18. századi pincesort alapos vizsgálatnak vetik alá, és ha tehetik, megmentik és bemutatják az érdeklődőknek. Kiemelte: nem fogják a leletet anélkül visszatemetni, hogy ne mérnék fel értékeit. A polgármester úgy vélte, hogy a várostörténeti szempontból értékes építményt jó lenne megmenteni és bemutatni valamilyen formában, erről a szakértői vélemények tükrében döntenek majd.
Perémi Ágota, a Laczkó Dezső megyei múzeum régészeti osztályának vezetője az MTI-nek azt mondta: a 18. század már nem számít régészeti kornak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pedig régészeti korokra ír elő feltárási kötelezettséget a múzeum és a beruházók számára. Ennek ellenére a múzeum újabb kori emlékeket is hajlandó feltárni a megfelelő feltételek biztosítása mellett.

Hozzátette: a múzeum egy régésze a helyszínen vizsgálódik, összegyűjti, dokumentálja az ott látottakat. A régészeti osztályvezető véleménye szerint kár lenne veszendőbe hagyni az előbukkant pincesort, hiszen a barokk kor Veszprém újabb kori történetének legjelentősebb időszaka, akkor hozták létre a legfontosabb épületeket.
Ráadásul ezekről kevés az információ, mivel az elmúlt rendszerben régészeti feltárás nélkül építkeztek, így hozták létre például a Szent Iván (János)-templom helyén a belvárosi Cserhát-lakótelepet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34