Levágott kezek kerültek elő egy egyiptomi palotából
2012. augusztus 14. 12:11
16 darab jobb kézfejet ástak ki osztrák régészek Egyiptomban, a Tell el-Daba-i palotában. A 3600 éves maradványok arra az időre keltezhetők, amikor a kánaánita hükszoszok uralták Egyiptom egy részét.
Korábban
A modern Tell el-Daba helyén egykoron Avarisz, a hükszoszok egyiptomi központja állt. Az emberi maradványok eltemetése idején a hükszoszok uralkodója, Khayan király volt hatalmon, aki innen, az avariszi központból irányította alattvalóit.
Az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia szakemberei négy vermet, s benne összesen 16 ember jobb kézfejet találtak a Tell el-Daba-i palotában. A kezeket – vélik a kutatók – minden bizonnyal rituális célból, az isteneknek felajánlva földelték el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; ezek összesen tizennégy kezet tartalmaztak.
Mind a 16 kéz nagyméretű, s egykoron katonákhoz tartozott, bár azt nem tudni, hogy az áldozatok egyiptomiak voltak, avagy a levantei térség egyéb népeiből kerültek ki. A katonák előbb megölhették az ellenséges harcosokat, levágták kezüket, majd aranyakért cserébe felajánlották isteneiknek.

Az ellenség jobb kezének levágása szimbolikus és vallási aktus volt: a harcos ereje ezáltal lecsökkent, a túlvilágra pedig megnyomorítva került át. A horrorisztikus gyakorlat nem új, számos sírban és templomban dokumentálták a domborműveken, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékokat találtak a csonkításra.
A kézlevágás évszázadokon át fennmaradt. Négyszáz évvel az avariszi temetkezések után III. Ramszesz fáraó Medinet Habu-i halotti templomának külső oszlopain látható, amint hivatalnokok öntenek ki kézfejeket tömött kosarakból a líbiai háború után. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlat honnan ered: a hükszoszok vették át az egyiptomiaktól, vagy fordítva, esetleg egy harmadik közösség terjesztette el a Közel-Keleten.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap