2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Királyszobrot találtak egy újhettita városban

2012. augusztus 2. 11:49

Az i. e. 1000-ből származó szobor egy göndör hajú, lándzsát és egy búzakalászt megragadó férfit ábrázol. A lelet az időszámításunk előtti 1000 és 738 közötti időszakra datálható és a mai Törökország délkeleti részén lévő Patina újhettita királyságához kapcsolják a kutatók, akik Kunulua (más néven: Kinalua) főváros fellegvárának kapujában bukkantak a leletre.

Az újonnan felfedezett szobor egy göndör hajú, lándzsát és egy búzakalászt fogó férfit ábrázol, aki az ősi királyság fővárosának fellegvárában őrködik. A hatalmas, a férfit deréktől felfelé ábrázoló szobor közel másfél méter magas, ami arra enged következtetni, hogy a lábaival együtt 3,5-4 méteres lenne. A szobor mellett a régészek egy szfinxet és egy szárnyas bikát ábrázoló, faragott, félkör alakú szobrot találtak.

A lelet az időszámításunk előtti 1000 és 738 közötti időszakra datálható és a mai Törökország délkeleti részén lévő Patina újhettita királyságához kapcsolják a kutatók, akik Kunulua (más néven: Kinalua) főváros fellegvárának kapujában bukkantak a leletre. A Tayinat Archaeological Project részeként régészekből álló nemzetközi csapat végzett ásatásokat a romok között.

Újhettiták néven a Hettita Birodalom i. e. 1000 körüli összeomlását követően a Földközi-tenger keleti medencéjében elhelyezkedő civilizált csoportok összességét nevezik a kutatók. A szobor faragásának idején lépett át a kis-ázsiai terület a bronzkorból a vaskorba.

A férfiszobor fehér és fekete kövekből készült berakott szemekkel és szakállal büszkélkedhet, ezenkívül félhold alakú melldíszt és oroszlánfejes karkötőt visel. A hátán hosszú felirat hirdeti Suppiluliuma, Patina királyának dicső eredményeit, aki leginkább arról ismert, hogy i. e. 858-ban seregeinek élén a szíriai erőkkel szövetségben nézett szembe az újasszírok inváziójával.

A körülbelül egy méter magasságú és 90 centiméter átmérőjű talapzaton álló oszlop valószínűleg a fallal szemben állt, és csak az eleje volt díszítve egy szárnyas bikával, amely egy szfinx társaságában volt látható.

Az ilyesféle szobrok jelenléte gyakori volt az újhettita királyi városokban, vélik a kutatók. Az újonnan felfedezett faragványok a város szívébe vezető kapukat őrizték. „Úgy hisszük, a leletek rituálisan lettek eltemetve a központi út burkolt kövezete alá” – mondta Tim Harrison, a projekt vezetője és a Torontói Egyetem régésze. A kutatások szerint a központi út és a kapu i. e. 738-ban elpusztult, amikor az asszír sereg elfoglalta az újhettita várost.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár