Bendefy László
2012. május 31. 10:41
Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.
Bár Bendefy László főként a geodézia szakterületén végzett tevékenysége révén emelkedett ki a névtelenség homályából, történeti kutatásai miatt egyértelműen helyet kaphat a történészek soraiban.
Bendefy László (születési nevén: Benda László, amely nevet 1934-ig használta publikálásai során) a nyugat-dunántúli Vasváron 1904-ben látta meg a napvilágot. A világháború éveiben legidősebb fiúként nagy szerepet kellett vállalnia a család anyagi eltartásában.
Bár kisgyermekkora óta felfedezővé akart válni, Cholnoky Jenő javaslatára a Műegyetemen a mérnöki tanulmányokat választotta, s párhuzamosan a geológiát is elvégezte. Az 1920-as évek második felében, felsőoktatási tanulmányai mellett, s azok finanszírozása céljából kisebb munkákat vállalt, amelyekbe beletartozott a hallgatótársainak szerkesztett műszaki rajzok kivitelezése és a Vas Megyei Múzeum ásvány- kőzet- és őslénytárának anyagának rendezése is.
Az 1930-as évektől kezdve mind gyakrabban jelentek meg tudományos tanulmányai földtan témakörben. Kutatási céllal Líbiában is járt; visszafelé egy kis időre Rómában rekedt, azonban nem tétlenkedett, hanem a Vatikáni Levéltárban kezdett el kutatni. A volgai magyarokról szóló anyagok feldolgozásából született meg az „Ismeretlen Juliánusz” című 1936-os műve, amely Juliánusz barát keleti utazásának 700. évfordulójára készült. A világháború éveiig a keleten maradt magyarok kérdéskörével foglalkozott. Történeti munkásságának voltak bírálói is, néhányuk szerint sok állítása nem megalapozott érveken állt.
A háborúban megsérült, felgyógyulása után a Pénzügyminisztérium bányászatért felelős osztályát szervezte újjá. A sokarcú Bendefy 1959-ben a vízügy területén kezdett el tevékenykedni. A régészet, antropológia, történelem, földrajz, földtan, térképészet és geológiában egyaránt könnyen tájékozódó tudós 1977-ben hunyt el.
Főbb történeti témájú művei:
• A baltavári ásatások 70 éves története 1856–1926 (Szombathely, 1927)
• Az ismeretlen Juliánusz: a legelső magyar ázsiakutató életrajza és kritikai méltatása. Bp. 1936.
• Kummagyaria: a kaukázusi magyarság története. Bp. 1941.
• A magyarság kaukázusi őshazája: Gyeretyán országa. Bp. 1942.
• Magna Hungaria és a Liber Censuum. 1943.
• A magyarság és Középkelet. Bp. 1945.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
- Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap