Ferenc József koronázása

Közeledési kísérletek

Eközben Ferenc József még mindig nem királya Magyarországnak, pedig nagy szüksége lenne a passzív ellenállásba süllyedt ország erőforrásaira. Az 1850-es évek külpolitikai helyzete ugyanis Ausztria számára igen kedvezőtlenül alakult. Az egyik fontos kérdés Európában a német egység létrejötte: vajon a területileg még mindig hatalmas, de meggyengült Ausztria, vagy a feltörekvő, és nagy léptekkel fejlődő Poroszország vezetésével jön létre Németország? A másik jelentős politikai tényező Itália. A Piemonti Királyság nem titkolja szándékát, az olasz egység megteremtését, s ez az osztrák uralom alatt álló észak-olasz területek elvesztését jelentené. Ausztria így kétfrontos harcot vív európai nagyhatalmi pozíciójának megtartásáért, s nemzetközi helyzete válságosnak mondható.

1852-ben Ferenc József közeledni próbál Magyarországhoz, s körutazást szerveznek számára, mely csúfos kudarcba, és érdektelenségbe torkollik. A kísérletet újabb körutazás szervezésével 1857-ben megismétlik, s az uralkodó ekkor már kedvezőbb fogadtatásra talál, melyben nagy szerepe van a szép és fiatal királynénak.

Ekkor már Itália kérdésének rendezése égető problémát jelentett Ausztria számára. Az itáliai területekért vívott, 1859. június 24-én lezajlott solferinói ütközetben Ausztria döntő vereséget szenvedett, s fel kellett adnia Lombardiát. Az olasz területek elvesztése, az itáliai hadszíntérről való kiszorulása után várható volt, hogy hamarosan kenyértörésre kerül sor Ausztria és Poroszország között is a német kérdésben. Ebben a helyzetben Ausztria számára döntő fontosságú volt, hogy a magyar kérdést rendezze.

Jól érezték ezt a Deák körül csoportosuló magyar politikusok is, akik Ausztria szorongatott helyzetét igyekeztek arra használni, hogy Magyarország számára minél kedvezőbb kiegyezést hozzanak létre Ferenc Józseffel. Az abszolutizmust felváltotta az engedmények kora. Az 1860-as év tárgyalásokkal, közigazgatási átszervezésekkel, kegyelmezésekkel telik el, s 1861. január 1-től ismételten visszaállítják a forradalom előtt működött kormányhatóságokat, a magyar nyelv használatát, a politikai foglyok egy része kegyelmet kap, s országgyűlést hívnak össze.

Az idő kerekét azonban nem lehet visszaforgatni, a forradalom vívmányait nem lehet eltörölni. A magyar politikusok nem fogadják el az 1848. áprilisa előtti állapotok visszaállítását, az 1848-ban kiharcolt jogaik elismerését akarják. A következő évek ennek az óhajnak, és az uralkodó és tanácsadói köre merevségének összhangba hozásával telnek el. 1865. február végén már bizonyos volt a háború Ausztria és Poroszország között a német egység megteremtéséért folytatott versenyfutásban, ezért szükségessé vált a belső egység megteremtése, a mihamarabbi kiegyezés Magyarországgal. Az 1865. április 16-án megjelent híres „húsvéti cikk” programot adott arra, miként lehetne az osztrák-magyar kiegyezés kérdésében közelíteni az álláspontokat.

A politikai kiegyezés fontos eleme volt Ferenc József magyar királyként történő elismerése, azaz megkoronázása is, melyet az 1866-os országgyűlés készített elő és amelyre néhány hónappal az Andrássy-kormány kinevezése, illetve alig több mint egy héttel a közösügyi törvény (1867:XII. tc.) országgyűlési elfogadása után, 1867. június 8-án került sor.

1. Közeledési kísérletek
2. A koronázás
3. Eskü és kardvágás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején