Ferenc József koronázása

A koronázás

Két nappal a koronázás előtt történt meg a koronázási jelvényeket tartalmazó szekrény (cista) átvitele a budai királyi palotában található őrzőhelyéről a palota királyi lakosztályába, hogy a koronát s a többi jelvényeket - Ferenc József jelenlétében - ellenőrizzék, előkészítsék, illetve megfelelően átigazítsák. (A koronát Pórfi Ferenc udvari kalaposmester parafával és szattyánbőrrel bélelte ki.)

A következő nap délutánján a - kifejezetten a koronázási események idejére kinevezett - két császári és királyi biztos, az országbíró, a két koronaőr, a cista vitelére kijelölt urak s a küldöttség a palotában gyülekeztek, a koronázási jelvényeket „legfelsőbb jelenlétben" a cistába helyezték, melyet a koronaőrök lezártak és az országbíró lepecsételt. A koronát menetben kísérték a Mátyás-templomig. „A menet alatt Budán és Pesten valamennyi templom harangjai zúgnak. (...) A palota kapujától a koronázási templomig katonaság áll." A templomban a szekrényt a főbejárattól jobbra fekvő kápolnába vitték. „A kápolna előtt éjjel két várnagy s a koronaőrség 12 legénye állnak őrt; a templom körül pedig a jelenlevő rendes katonaság 100 embere állíttatik fel őrségül."

1867. június 8-án, a koronázás napján 6 órakor a két császári és királyi biztos, az országbíró és a két koronaőr a koronázási templomba sietett, ahol a koronát és a további koronázási jelvényeket a sekrestyében elhelyezték. Ezután „Az országbárók s Ő Felségeik környezetéhez tartozó főurak, továbbá azon titkos tanácsosok, miniszterek, mágnások és rendtagok, kik a menetben lóháton vesznek részt, 7 óra előtt a királyi palotában gyűlnek össze. 7 órakor reggel indul meg a koronázási menet a királyi palotából." Az útvonal a következő: Királyi palota - György-tér - Vár utca - Dísz tér - Mátyás-templom.

A szertartás során a király esküt tesz „az igazság s béke fenntartására", majd a hercegprímás szent olajjal keni fel. Felölti Szt. István palástját, majd átveszi a hercegprímástól Szt. István kivont pallosát, melyet a hercegprímás a dereka köré köt. A nép felé fordulva teszi meg a szokásos keresztvágást, majd a pallost a hüvelyébe dugja, „miközben a katonaság az első sortüzet adja."

A koronázás pillanatáról a szertartás az alábbiakat jegyzi fel: „Ő felsége (...) letérdel a legfelsőbb oltárlépcső-fokra s most teszik fel fejére az ország koronáját Andrássy gróf miniszterelnök és a hercegprímás." A pallost visszavéve, a jogart a jobb, az országalmát pedig a bal kezébe adják. Felvezetik a trónra. (...) „Egy Andrássy gróf miniszterelnök által adott jelre s háromszoros „éljen" kiáltására, melyet a nép ismétel", a katonaság újra sortüzet ad. Buda és Pest harangjai zúgnak.

Andrássy Gyula miniszterelnökre fontos szerep hárult a koronázás aktusában. A törvények szerint ugyanis a koronázás csak a nádor jelenlétében volt érvényes, azonban nádor ekkor nem volt. Deák Ferenc javaslatára - kompromisszumos megoldással - a koronázásban történő részvételre az ország és az uralkodó által is elfogadható személyt választottak, amely kitételeknek Andrássy tökéletesen megfelelt.

Erzsébet királyné koronázása szintúgy felkenésével kezdődött. A veszprémi püspök a főudvarmestertől átvett ún. házi koronát helyezte Erzsébet fejére, majd a Szent Koronát a hercegprímás - Andrássy miniszterelnök segédletével - a királyné „vállára tartja s onnan mindjárt elveszi ismét," majd a jogart és az országalmát nyújtja át. A Szent Koronát Erzsébet koronázása idejére - a főudvarmester segédletével - Andrássy veszi le a király fejéről és ő is helyezi azt vissza. Erzsébetet a trónra a főudvarmester, a két segédkező püspök, valamint női kísérete vezeti.

A királyi pár a szentség vétele után, a nagymise végeztével - amelyen Liszt Ferenc Koronázási miséjét játszották -„kinyittatik a nagy templomajtó s a processió az Országház utcán át gyalog a helyőrségi templomba vonul. Ezen vonalon végig vörös, fehér, zöld szövettel födött padló van fektetve." A pénzügyminiszter az úton „nagyobb s kisebb, ez ünnepélyre vert emlékpénzeket dobál szét." Megjegyzendő, hogy Erzsébet királyné ebben a menetben nem vett részt, kísérettel díszhintón a királyi palotába ment.

1. Közeledési kísérletek
2. A koronázás
3. Eskü és kardvágás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?