Kádár János, a magánember

A rideg pártvezető magatartásával, személyes példájával a többiek cselekedeteit is uralta, irányította, Az ő hétköznapi szokásairól viszonylag sokat tudunk. Az első titkárt árgus szemekkel figyelő volt politikustársai ugyanis sok apró részletet elárultak életéről, hétköznapi szokásairól. A moszkvai nagykövet, majd központi bizottsági titkár Szűrös Mátyás emlékei szerint például „sakkozás közben vagy dominózás közben elengedte magát. Közvetlen volt olyan szempontból, hogy nagy tárgyalások után este lazított, akkor leültünk egy pohár sörre, beszélgettünk, vagy filmeket néztünk. Mindig nagyon szerette nézni a természetről, a világról szóló rövidfilmeket, a híradósorozatokat.” Szigorú rendje volt azonban annak, hogy Kádár János a közvetlen munkatársak közül is kivel sakkozott, kivel ment futballmeccsre, kivel nézett filmeket vagy éppen kivel vadászott.

Első titkárként Kádár mindig kerülte a fényűzést, és puritán emberként jelent meg a nyilvánosság előtt. Nemcsak a közszereplésekkor, hanem a társaságon belül is így viselkedett, ennél fogva az ő visszafogottabb viselkedése, tartózkodóbb magatartása szabta meg a határokat. Ez a magatartás illett ugyanis leginkább a választott szerephez. Mint annak idején Horthy Miklós, a konszolidáció letéteményesének mutatta magát, és nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem az elittársaságon belül is.

Csak szerényen

Szabad idejében Kádár János a „klubtagoknak” mondott elvtársaival találkozott, sakkozott, kártyázott: a kultúrát irányító Aczél Györggyel, a titkárságát hosszú időn át vezető Sándor Józseffel, a Belügyminisztériumot vezető Biszku Bélával. Néha csatlakozott hozzájuk az ideológiai titkár, Szirmai István vagy az agitációs és propaganda ügyekért felelős Orbán László, illetve kezdetben még – a rendszer első éveiben Kádár helyetteseként számon tartott Marosán György. A Cserje utcai Kádár-villa historizáló stílusban berendezett szalonjában állt az a neobarokk sakkasztal, amely mellé a kiválasztott elvtársak odatelepedhettek. Többnyire azonban nem Kádáréknál gyűltek össze.

Az elegáns nappali egyik szegletében helyezte el az első titkár azt a minivizor televíziót, amelyet ajándékba kapott, és állítólag csak a május 1-jei közvetítések alkalmával kapcsolt be. (Ez is egyik oka lehetett annak, hogy idős korában mindinkább bezárkózott és eltávolodott a villa, illetve a központi bizottsági székház falain túli világtól.) Az első titkár tévét ugyan csak elvétve nézett, ám rendszeresen ellátogatott a Hungarofilm és a Filmigazgatóság Báthory utcai épületébe. Az úgynevezett filmigazgatósági vetítőben olykor felesége, máskor politikai bizottsági tagok vagy miniszterek társaságában nézett mozifilmeket.

A teljes cikk a Múlt-kor Magazin 2012. tavaszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait