Kína és a vörös turizmus

Li a hírek szerint Dél-Kínában felkeresett egy forradalmi temetőt és Mao Ce-tung (Mao Zedong) néhai államelnök egykori lakhelyét, továbbá más Csingkangsan (Jinggangshan) és Nancsang (Nanchang) városi "vörös nevezetességet" is meglátogatott - tájékoztatott útjáról a kínai média.

Csingkangsant, ahol 1927-ben Mao létrehozta a kínai forradalom vidéki bázisát, a kommunista forradalom bölcsőjének tartják. Li e helyütt a "csingkangsani szellemről" beszélt, amit értékes kulturális kincsnek nevezett a párt és az emberek számára.

Erőfeszítéseket kell tenni a kínai forradalmi történelem tudatosítására az ország vezetői, polgárai, különösen is a fiatalok körében - hangoztatta egyebek mellett Li, a kommunista párt kilenctagú politikai bizottsága állandó bizottságának tagja, aki külön, több alkalommal is szót emelt a vörös turizmus népszerűsítése, kiterjesztése érdekében.

Az útnak és hangsúlyainak azért is lehet jelentősége, mert az idén ősszel lesz a Kínai Kommunista Párt (KKP) tisztújító kongresszusa, s az ezt közvetlenül megelőző időszakban a magas rangú pártvezetők úti céljai, szavai, üzenetei a megfigyelők számára árulkodóak lehetnek a belpolitika várható irányait, vagy épp aktuális mozgásait illetően.

A vörös kultúra és benne a vörös turizmus nem új keletű Kínában, de hangsúlyosan legutóbb tavaly, a KKP megalakításának 90. évfordulójához kapcsolódóan esett szó róla. A születésnap miatt tízezrek vonultak a forradalmi, háborús emlékhelyekhez, múzeumokba, emlékeztek az alapítókra, keresték fel a forradalom állomáshelyeit.

Külön "útlevelet" is kiadtak, amelybe bélyegzőlenyomatokat gyűjthetnek a kirándulók az ország minden táján. Az egyes helyszíneken Mao relikviák, dísztárgyak, szobrok, jelvények, tollak, kulcstartók, könyvek, albumok tömkelege várja a kirándulókat.

2011-ben a vörös turizmus témájában külön munkaértekezletet tartottak a kínai fővárosban, ahol a következő öt év teendőit vitatták meg. Itt elhangzott, hogy az addig eltelt hat évben, amikor a "projekt" első szakaszát elindították, 1,4 milliárd turista kereste fel a kapcsolódó helyeket.

2010-ben a vörös turizmus - szolgáltatatásai révén - 912 ezer közvetlen munkahelyet teremtett, míg több mint 3,7 millió embernek közvetetten jelentett munkát. A múzeumok, emlékhelyek ugyan ingyenesek, de az ágazat éves bevétele elérte a 130, 2 milliárd jüant (4,4 milliárd dollár). A különböző történelmi pontok könnyebb eléréséhez autópályákat építettek, egyes helyeken repülőtereket alakítottak ki, több mint 100 vasútállomást hoztak létre.

A területtel foglalkozók szerint a turisták számának évi 15 százalékos növekedésével számolva 2015-re a vörös turizmusban részvevők száma elérheti az évi 800 milliót. Ezzel közvetlenül további mintegy 500 ezer embernek, közvetve pedig 2 milliónak biztosítanak majd munkalehetőséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye