Földművesek tüntették el az afrikai esőerdőket
2012. február 13. 09:28
Egy kutatócsoport elemzései szerint a háromezer évvel ezelőtti, az őserdők kipusztulásával járó közép-afrikai klímaváltozás legfőbb okozója egy bantu nyelvet beszélő ősi földműves társadalom lehetett.
Korábban
A tudósok régóta úgy vélik, hogy a közép-afrikai esőerdők egy jelentős része háromezer évvel ezelőtt hirtelen eltűnt és helyükbe a szavannák léptek; ezt korábban kizárólag egy regionális éghajlatváltozással magyarázták. Egy közelmúltban készült tanulmány azonban rámutatott, hogy a drámai változásért nem egyedül a klimatikus változás okolható: legalább ennyire felelős érte az ember is.
Germain Bayon és kutatócsoportja geokémiai elemzéseket végzett a Kongó-folyó torkolata vidékéről származó tengeri üledékekből vett mintákon, és megállapították, hogy az üledékanyag szerkezete háromezer évvel ezelőtt igen jelentős kémiai változáson esett át. A klímaváltozás ideőpontja egybeesett a bantu nyelvet beszélő földművesek megérkezésével a mai Kamerun és Nigéria területére.
A kutatók szerint a bantu népek magukkal hozták a vaskohászaton alapuló mezőgazdasági technikájukat, ami hozzájárult a változásokhoz, illetve fokozta azokat. Ahogyan erősödött a földhasználat iránti igényük, egyre több fát vágtak ki, hogy a mezőgazdaság és a vaskohászat számára megfelelő mennyiségű talaj álljon rendelkezésre. Az ezzel járó erózió és a klímaváltozás hozzájárult egy szárazabb, szavanna-szerű táj kialakulásához, aminek a következményeit ma is láthatjuk.
„A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kémiai változások abban az időben példanélküliek voltak az elmúlt 40 ezer évet tekintve, és egyértelműen arra utalnak, hogy az emberi népesség közép-afrikai esőerdőkre gyakorolt környezeti hatásai a legnagyobb sokk volt a késő negyedidőszak (0,5-1 millió évvel ezelőtt) éghajlati ingadozásainak sorában” – mondta a kutatást vezető Bayon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap