Mindig társadalmi krízissel járt együtt a klímaváltozás
2011. október 6. 11:28 Live Science
A történelem során a klímaváltozások nemcsak az élelmiszerárak növekedésével, hanem gazdasági válságokkal, zavargásokkal és háborúkkal is jártak – derült ki egy új tanulmányból.
Korábban
„A társadalmi krízisek végső oka a klíma, a környezeti változás pedig a mindennapunk része, csakúgy mint az élelem, az egészségügy, a megtakarítások” – összegezte David Csang, a Hongkongi Egyetem professzora. Csang a klímaváltozásnak az emberiségre gyakorolt hatását elemezte, benne a társadalmi zavargásokkal és háborúkkal. A kutató korábban már rámutatott, hogy az időjárásban tapasztalt változások 1000 és 1911 között Kína keleti részében összefüggésben álltak a háborúkkal, s ez igaz volt a világ többi részére is.
Csang most a társadalom összes aspektusát megvizsgálta, s közvetlen kapcsolatot állapított meg a klimatikus viszonyok és a társadalmi szegmensek között. A kutató gazdasági, mezőgazdasági, kulturális és társadalmi faktorokat vizsgált meg Európa történetének háromszáz évéből (1500-1800). Ez alatt az idő alatt a kontinens komoly klimatikus változásokon ment keresztül; 1560 és 1660 között, a kis jégkorszak idején pedig Európában ökológiai, demográfiai és társadalmi krízisnek lehettek tanúi az emberek.
Csang rámutatott: a lehűlés következtében a mezőgazdasági termelés visszaesett, így az emberek egyre kevesebbet fogyasztottak, csökkent az átlagmagasság is. A termelés zuhanása miatt a földművesek kevesebb bevételre tettek szert, ami társadalmi elégedetlenséghez, később pedig elvándorláshoz és háborúhoz vezetett, ráadásul megnőtt az esélye a járványok kialakulásának is.
Erre az emberiség különböző technológiai megoldásokkal válaszolt; a szociális és kulturális változások öt-harminc évvel a klímaváltozás után jelentkeztek, mivel a technológiai tudás birtokában az emberek képesek voltak az élelmiszerhiányból fakadó nehézségeket kivédeni – éppen ezért a társadalmi átalakulások nem jelentkeztek annyira élesen a 18. században, amikor sokkal enyhébb változásokat mértek az időjárásban. „Az alkalmazkodást gazdasági, kulturális és pszichológiai részre bonthatjuk. Az utóbbi kettő sokkal hosszabb folyamat, ezért a kisebb hőmérséklet-ingadozás nem érinti” – magyarázta Zhang.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap