Társadalmakat döntött romba a klímaváltozás

2012. február 2. 09:27

A történelem azt bizonyítja, hogy nem kell évszázadokon át tartania egy klímaváltozásnak ahhoz, hogy felbomlasszon egy közösséget vagy egy dinasztiát - elég akár néhány év is.

Korábban

Az emberiség sok klímaváltozásnak lehetett tanúja a történelem folyamán, kezdve a 80 ezer éve lezajlott jégkorszaktól egészen a 19. században tapasztalt nagy szárazságokig, amely során 30-50 millió ember halt éhen világszerte. Voltak olyan társadalmak, kultúrák, civilizációk, amelyek a hirtelen jött környezeti, időjárási kilengések áldozatai lettek: ez történt a sumerokkal vagy a kínai Ming-dinasztiával is – foglalja össze a Proceedings of the National Academy of Sciences január 30-án megjelent számának egyik tanulmánya.

Anthony McMichael, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem epidemiológusa azt mérte fel, hogy a különböző társadalmak hogyan boldogultak az extrém időjárási körülmények közepette. Nagy veszélyt hordozott magában az élelmiszermennyiségben történt változás, vagy ahogyan McMichael mondja: a „szárazság-éhínség-éhezés nexusa”. A mostani, a fosszilis energiahordozók égetése okozta klímaváltozás gyorsasága pedig példa nélküli a történelemben – így a kutató.

13 ezer éve, az első letelepedő földművelők próbálkozásait szintén a rapid időjárás-változás hiúsította meg; az ún. Younger Dryas-lehűlés (fiatalabb driászkori lehűlés) egybeesett a Nílus-deltában és a mai Szíria területén élő telepesközösségek felbomlásával. Az akkori csontokon kiugróan magas az erőszakra utaló jelek aránya, amiből sokat fegyver okozott – írja McMichael. De 760 és 920 között a majákat is háromszor sújtotta aszály, ami véget vetett regionális dominanciájuknak.

Legalább ilyen pusztításokat vittek végbe a rövidebb ideig tartó szárazságok: az aszály ugyan csak néhány évtizedig tartott Kínában a 17. században, de az éhezéssel és belső migrációval járt, s végül hozzájárult a Ming-dinasztia bukásához. Az 1300-as években Európa északi részén ennél is kevesebb ideig, "csupán" hét éven át tomboltak a heves esőzések, s okoztak bibliai özönvizeket, de ugyanez a generáció volt az, amelyik nem sokkal később a fekete halálnak nevezett nagy pestissel nézett farkasszemet.

Az újkori Philadelphia esete viszont azt mutatja, elég egyetlen forró nyár ahhoz, hogy tömegkatasztrófa alakuljon ki: 1793-ban több tízezren haltak meg sárgalázban, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy hatalmas menekültáradat indult meg Haitiról észak felé.