Egyedülálló khmer ezüsttálat kapott Kambodzsa az Aranymúzeumtól

A 11 centiméteres átmérőjű ezüsttálat a legjelentősebb khmer uralkodóként számon tartott VII. Dzsajávarman adományozta 1199-ben a nagyanyja által alapított Banteay Chhmar-i szentélynek - mondta el Zelnik István.

Az adományozó kifejtette: a december 15-én átadott műtárgy azért számít felbecsülhetetlen jelentőségűnek, mert alig maradt az utókorra feliratot hordozó nemesfém tárgy az angkori birodalom fénykorából; a porlékony anyagra írott feliratok viszonylag gyorsan elpusztultak a trópusi éghajlaton.

Nehéz felbecsülni a húsz évvel ezelőtt egy régiségpiacon, megfeketedett állapotban megvásárolt ezüsttál anyagi értékét, mivel unikális tárgy - vélekedett Zelnik István, aki szerint a műtárgypiacon tízmillió forintos nagyságrendben lehetett volna gondolkodni, és voltak is nyugat-európai érdeklődők.

Mint hangsúlyozta, az adományozás előtt az ezüsttálat tudományosan is feldolgozták, majd négy nyelven publikálták; a műtárgyat december elejéig a budapesti Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeumban a magyar közönség is láthatta. "Az ókhmer feliratot a francia Claude Jacques professzor fejtette meg, azt azonban máig nem tudjuk, hogy a ráforrasztott tű mikor és miért került a tálra" - jegyezte meg a múzeumalapító-műgyűjtő.

Zelnik István beszámolója szerint gyűjteményének több olyan része van, amely kiemelkedő jelentőségű a khmer kultúrtörténet szempontjából. "Szó van arról, hogy a tudományos feldolgozás után 10-12. századi kő, illetve bronz ékszeröntő-mintákat adományozok vissza a Kambodzsai Nemzeti Múzeumnak. Ott négy van ezekből, míg a gyűjteményemben harminc" - szólt terveiről.

A műgyűjtő kitért egy további lehetséges adományozásra is. "Felkérést kaptam a kambodzsai kormánytól, hogy vásároljak meg egy rendkívüli kultúrtörténeti értékű kőszobrot, amelyet a Sotheby's akciós ház szerepeltetett volna egy márciusi árverésén. Ezt azonban visszavonták az UNESCO és a kambodzsai kormány kérésére, mert kiderült, hogy valakik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján Koh Ker-ből, a Prasat Thom szentélyből rabolták el. A kilencvenes években egy nyugat-európai gyűjtő vásárolta meg már legálisan, aki most dobta piacra" - számolt be a nagyméretű szobor történetéről.

Zelnik István hozzátette: a műtárgy magyarországi bemutatása attól is függ, mikor és mennyiért lehet megvásárolni; lehetséges ugyanis, hogy ehhez a Zelnik-gyűjtemény más darabjaiból kell jótékonysági árverést tartani New Yorkban.

Mint a műgyűjtő elmondta, kambodzsai látogatása alkalmával egy nemzetközi tudományos konferencián az általa alapított Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet közzétette az elmúlt három évben a 10. századi "elfeledett" fővárosban, Koh Ker-ben végzett feltárásainak összefoglalóját. Jelentős eredmény, hogy egy magyar projekt publikálta először a Koh Ker-ben talált 63 szanszkrit és ókhmer feliratos kőtábla szövegét - mutatott rá.

Zelnik István hozzáfűzte, hogy a kambodzsai miniszterelnök-helyettessel megállapodott a Koh Ker-i magyar feltárások folytatásáról, és felmerült egy közös erőből létrehozandó dzsungelmúzeum terve is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel