A világ első fényképes haditudósítója

Szathmári Pap Károlynak 2012. január 11-én lesz születése 200. évfordulója, amely egyben a román fotográfia napja is - mondta el Módos Péter, az intézet igazgatója.

Murádin Jenő művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kismonográfiát írt Szathmári Pap Károlyról, amely 2003-ban a Kriterion Kiadónál jelent meg. Ebben a könyvben írta, hogy a kolozsvári fiatalember azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy "képmegrögzítő" felszerelésével elment a krími háborúba (1853-1856), megörökítette a tájat, az erődítményeket, a csatatereket a szembenálló csapatokkal, és a katonai vezetőket is. Szabad bejárása volt mind az orosz, mind a török táborba. A csaknem 200 elkészült képet albumba gyűjtötte össze és 1855-ben bemutatta a párizsi világkiállításon.

Ezzel a munkájával nagy ismertségre tett szert és számos díjjal jutalmazták. Elkészült képeit felajánlotta Európa vezető uralkodóinak, Viktória királynőnek, III. Napóleonnak és Ferenc Józsefnek is. A franciaországi példányt 1871-ben tűz pusztította el, Viktória királynő arcmása is elégett, az osztrák és német példányok a második világháború alatt tűntek el, a művész bukaresti házát pedig 1944-ben bombatalálat érte és gyűjteménye teljesen elpusztult.

Szathmári Pap Károly Bécsben a képzőművészeti egyetemre járt, Itáliában több helyen tanult, majd visszatért szülőföldjére. 1842-ben folyóiratot indított Erdély képekben címmel, amelyet kőnyomatos képeivel illusztrált. Kivételes munkája az 1842-es erdélyi országgyűlés küldötteiről készített arcképcsarnoka, az ott rajzolt majd litografált munkáiból ma mintegy 70 kép ismert.

1843-ban Bukarestben telepedett le, ahol elismert és sokat foglalkoztatott udvari festő és fotográfus lett. Négy nyelven beszélt és korának befolyásos személyisége lett. Ötven év alatt négy román uralkodó vette igénybe rajzoló és fényképező tehetségét. Ötször házasodott és rengeteget utazott: bejárta egész Kínát és Szibériába is eljutott, 1881-ben a budapesti Műcsarnok állította ki több akvarelljét.

Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész 25 könyvet írt, de a legbüszkébb az Erdélyi magyar művészet bibliográfiája című kötetére, amely hét év munkájába került, 15 ezer címet és 30 ezer adatot közöl. Mellette bevezetőt mond Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, aki az 1970-es években tíz évig Kolozsvárott az Igazság című folyóirat szerkesztőségében együtt dolgozott Murádin Jenővel. 1978 és 1981 között Fellegvár címmel a megcsappant oldalszámú lapban Szőcs Géza külön mellékletet szerkesztett a fiatal, kezdő íróknak - jegyezte meg Murádin és Szőcs kapcsolatáról Módos Péter.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén