Lajos császár római ellenpápát nevez ki

2004. május 21. 03:10

Az egyházi és a világi hatalom közötti vita eléri csúcspontját: IV. (Bajor) Lajos király január 17-én a `római nép nevében` a római városi hivatalnokokkal és Sciarra Colonna kardinálissal római császárrá koronáztatja magát, és április 18-án kihirdeti az Avignonban székelő XXII. János pápa trónfosztását. Helyére május 12-én Corvarói Péter ferences szerzetest választatja meg a római néppel. A nézeteltérés a pápa és a császár között 1323-ban kezdődött: miután Lajos 1322-ben az ellenkirály, Szép Frigyes fölött aratott győzelmével megerősítette helyzetét, a pápa ellenzékét segítette Itáliában. 1323. október 8-án XXII. János felszólította, hogy tegye le a királyi címét, mivel kettős választás esetében pápai döntés szükséges. Mivel Lajos császár kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a királyi méltóságról egyedül a német választófejedelmek többsége dönthet, emiatt XXII. János 1324. március 23-án átok alá helyezte a császárt és követőit. Lajos császár válaszul XXII. Jánost vádolta eretnekséggel, mivel a ferences szerzetesek teljes szegénységet hirdető egyik csoportját elítélte.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege