Egyre népszerűbbek az izraeli labirintusok

2011. szeptember 2. 10:59 The Daily Mail

A régészek után a kalandorok is felfedezték maguknak a kétezer évvel ezelőtt a római uralom elleni felkelés során épült izraeli alagútrendszereket, ahova csak a legmerészebb barlangászok ereszkednek le.

Korábban

A Galileai-tenger mellett húzódó Hirbet Madras néhol olyannyira szűk, hogy szinte lehetetlen átmenni rajta, nem beszélve a fordulókról, ahol csak kúszva lehet továbbhaladni. A földalatti labirintust a zsidó felkelők építették a római hadsereg elleni védekezésül; a régészek szerint egyes részei az i.e. 1. században épültek meg.

Izraelből szinte özönlenek a kalandvágyó barlangászok, külföldön azonban szinte teljesen ismeretlennek számítanak ezek az építmények. A labirintust itt-ott csapóajtók kötötték össze az izraeli falvakkal, amelyek közül néhány ma már régészeti lelőhely, de sokuk az enyészetté vált.

A földalatti búvóhelyek felfedezésével magunk is betekintést nyerhetünk azon zsidó felkelők életébe, akik két alkalommal lázadtak fel a hódító rómaiak uralma ellen: egyszer a jeruzsálemi templom lerombolása (i.sz.70) előtt, később pedig a Bar Kochba vezette felkelés alkalmával.

„A barlangban való kúszás-mászás borzongással tölt el. Mindig a váratlant várjuk” – mondta el Amos Frumkin, a Héber Egyetem földrajz tanszékének oktatója, a barlangkutatás vezetője. Frumkin és kollégái az elmúlt évtizedekben több alagutat is felfedeztek és feltérképeztek, miközben számos ősi fegyvert, olivaprést és ajtót találtak. A felfedezésekről a Niqrot Zurim (Barlang a sziklákban) című folyóiratban számoltak be.

Legutóbb például Galileától északra fedeztek fel egy ősi labirintust, amelyről elsőre azt gondolták, hogy egy nyolc méter mély ciszterna. A fémdetektorral érkező kutatók több órát töltöttek az alagútrendszer feltérképezésével, csakúgy, mint az Arbel-hegység oldalába vájt labirintus esetében.