Gigantikus napóra lehetett a Pantheon

Egy nemrég publikált elmélet szerint a római építészet remekműve, a Pantheon egyfajta napóraként szolgálhatott: a fénysugarak ugyanis az év bizonyos napjain a kupola középpontjában lévő oculuson keresztül az épület bejáratát világítják meg.

Giulio Magli, az ókori építészet milánói szakértője, valamint Robert Hannah, az Otagói Egyetem munkatársa pontos számításokat végeztek az épület elhelyezésével és elrendezésével kapcsolatban. Kalkulációik során arra jutottak, hogy a tavaszi napéjegyenlőség idején a fénysugár megvilágítja a Pantheon bejáratát; hasonló jelenség figyelhető meg Róma alapításának napján, április 21-én.

A két szakember elképzelése szerint a szokatlan elrendezés célja az lehetett, hogy az épületbe belépő császárt a rásütő napfény mintegy az istenek birodalmába emelje, kozmológiai megerősítéssel igazolva Róma urának isteni erejét. A római építészetben és művészetben jelentős szerepet kapott a császári reprezentáció, a megmaradt szobrokon számos császár látható istenek, vagy éppen mitológiai hősök szerepében.

A Pantheont jelenlegi állapotában Hadrianus császár idejében az uralkodó személyes útmutatása szerint építették újjá, i.sz. 128-ra készült el. Az épület jó állapotban maradt fenn, mert Phókasz (602-610) bizánci császár a pápának ajándékozta a monumentális építményt, amelyet 609-ben IV. Bonifác (608-615) szentelt fel, új neve a Santa Maria Rotonda lett. A Pantheont mérete is a római építészet ékkövévé teszi, magassága 43,3 méter. Márványoszlopai és bronzajtói még az ókorból származnak. Az épület többek közt Raffaello és II. Viktor Emmánuel nyughelyeként is szolgál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról