Rákóczi-induló az OSzK zeneműtárában
2011. június 15. 13:31 MTI
Karácsonyig láthatók az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának folyosóján és olvasótermében a Rákóczi-indulóhoz kapcsolódó érdekes dokumentumok.
Korábban
Mikusi Balázs zenetörténész, a zeneműtár vezetője úgy fogalmazott, hogy a 19. század egyik szimbolikus nemzeti dallama, a Rákóczi-induló történetét tekinti át a kamarakiállítás. Az anyag a Rákóczi-szabadságharc 300 éves (1711), illetve Liszt Ferenc születésének 200 éves évfordulójához kapcsolódva mutatja be a Rákóczi-induló históriájának fontosabb állomásait.
A látogatók megtudhatják, hogy mi kapcsolja éppen Rákóczi nevéhez ezt az indulót. A dallam a szabadságharc előtt keletkezett, majd a "Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi! Magyar vitézek nemes vezéri!" kezdetű verset húzták rá. Az érzékeny fülű hallgató a Rákóczi-nóta címen ismert melódiából kihallja, hogy belőle keletkezett a későbbi dinamikusabb - mars - ritmusú és díszítettebb, ismétlésekkel gazdagított induló.
Kit tekinthetünk a dallam szerzőjének? - ez a kérdés szinte három évszázada foglalkoztatja a zenetörténetet. Az első szakértő lejegyző biztos: Scholl Miklós német-cseh katonai karmester, aki az Esterházy Miklós alapította magyar ezred zenekarának karmestere volt. Az 1800-as évek elején sokat hallgatta Bihari János virtuóz prímás játékát, így ismerkedett meg a dallammal.
Bihari a régi nótából indulót szerkesztett, Scholl leírta és meghangszerelte. Ezt hallhatta Liszt, aki külföldi utazásai után 1839-ben tért vissza először Pest-Budára, 1840-ben pedig koncertet adott a pesti Magyar Színházban, ott adta elő saját zongoraverzióját, amelyet hatalmas siker fogadott, az est végén vette át a drágakövekkel ékesített díszkardját.
Liszt szerette volna nyomtatásban megjelentetni a darabot, bécsi kiadójával meg is állapodott, ám figyelmeztették, hogy az osztrák cenzúra szigorúsága miatt a kiadás lehetetlen. Ezért kellett Liszt Ferenc első Rákóczi-feldolgozásának Erkel Ferenc lejegyzésében megjelennie, a magyar cenzúra ugyanis lazább volt - jegyezte meg Mikusi Balázs.
Nem sokkal ezután Hector Berlioz is Pestre érkezett, és a Faust elkárhozása című művéhez komponálta meg saját Rákóczi-indulóját, amely máig a legismertebb változat. Olyannyira - fűzte hozzá a zenetörténész -, hogy a népdal és népszokás gyűjtések során kiderült, a falusi lakodalmakon játszó bandák is a lagzik végén e verzió alapján szinte kötelező számként játszották el.
Berlioz nevezetes hangszerelésének eredeti partitúrája az Erkel-hagyaték első részével került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe és látható a kamrakiállításon. Kiállították még a hangszeres indulódallamra utólag "ráhúzott" hét különféle szöveget, amelyek híven tükrözik a politikai helyzet mindenkori változásait is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap