Rákóczi-induló az OSzK zeneműtárában

Mikusi Balázs zenetörténész, a zeneműtár vezetője úgy fogalmazott, hogy a 19. század egyik szimbolikus nemzeti dallama, a Rákóczi-induló történetét tekinti át a kamarakiállítás. Az anyag a Rákóczi-szabadságharc 300 éves (1711), illetve Liszt Ferenc születésének 200 éves évfordulójához kapcsolódva mutatja be a Rákóczi-induló históriájának fontosabb állomásait.

A látogatók megtudhatják, hogy mi kapcsolja éppen Rákóczi nevéhez ezt az indulót. A dallam a szabadságharc előtt keletkezett, majd a "Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi! Magyar vitézek nemes vezéri!" kezdetű verset húzták rá. Az érzékeny fülű hallgató a Rákóczi-nóta címen ismert melódiából kihallja, hogy belőle keletkezett a későbbi dinamikusabb - mars - ritmusú és díszítettebb, ismétlésekkel gazdagított induló.

Kit tekinthetünk a dallam szerzőjének? - ez a kérdés szinte három évszázada foglalkoztatja a zenetörténetet. Az első szakértő lejegyző biztos: Scholl Miklós német-cseh katonai karmester, aki az Esterházy Miklós alapította magyar ezred zenekarának karmestere volt. Az 1800-as évek elején sokat hallgatta Bihari János virtuóz prímás játékát, így ismerkedett meg a dallammal.

Bihari a régi nótából indulót szerkesztett, Scholl leírta és meghangszerelte. Ezt hallhatta Liszt, aki külföldi utazásai után 1839-ben tért vissza először Pest-Budára, 1840-ben pedig koncertet adott a pesti Magyar Színházban, ott adta elő saját zongoraverzióját, amelyet hatalmas siker fogadott, az est végén vette át a drágakövekkel ékesített díszkardját.

Liszt szerette volna nyomtatásban megjelentetni a darabot, bécsi kiadójával meg is állapodott, ám figyelmeztették, hogy az osztrák cenzúra szigorúsága miatt a kiadás lehetetlen. Ezért kellett Liszt Ferenc első Rákóczi-feldolgozásának Erkel Ferenc lejegyzésében megjelennie, a magyar cenzúra ugyanis lazább volt - jegyezte meg Mikusi Balázs.

Nem sokkal ezután Hector Berlioz is Pestre érkezett, és a Faust elkárhozása című művéhez komponálta meg saját Rákóczi-indulóját, amely máig a legismertebb változat. Olyannyira - fűzte hozzá a zenetörténész -, hogy a népdal és népszokás gyűjtések során kiderült, a falusi lakodalmakon játszó bandák is a lagzik végén e verzió alapján szinte kötelező számként játszották el.

Berlioz nevezetes hangszerelésének eredeti partitúrája az Erkel-hagyaték első részével került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe és látható a kamrakiállításon. Kiállították még a hangszeres indulódallamra utólag "ráhúzott" hét különféle szöveget, amelyek híven tükrözik a politikai helyzet mindenkori változásait is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején