Hunyadi Mátyás és a Kádár-korszak a történelem érettségin

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. A 8 esszékérdésből (például a gótikus építészet, a reformáció kulturális hatásai, Hunyadi Mátyás jövedelmei, a Kádár-korszak) - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni.

Mindkét feladattípusnak fontos elemei az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a 20. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A diákok a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást, szerepelt a feladatok között a római kori Pannóniára, a középkori mezőgazdaságra, Magyarország 18. századi újbóli benépesülésére, a szomszédos államokban élő magyar kisebbségre, a fejlődő országokban bekövetkező népességrobbanásra, az állampolgári jogokra vonatkozó kérdés.

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is - olvasható az oktatási államtitkárság MTI-hez eljuttatott összegzésében.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 perc állt rendelkezésre. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, és ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a 18. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, 20. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.

A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek a felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86.396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6.265 diák érettségizett. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tettek érettségi vizsgát. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották.

A tavalyinál kicsit nehezebbek voltak az idei középszintű történelem érettségi írásbeli feladatai - mondta a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerdán az MTI érdeklődésére. Fazekas Csaba meglátása szerint a feladatsor színvonalas és sokszínű volt, számos kérdéselem mérte a tanulók önálló forrásértelmezését, illetve a szövegek feldolgozásának készségét. A gazdaságtörténelmi feladatok ugyanakkor markánsan jelentek meg, de a feladatok "összességében nem voltak megoldhatatlanok a szerényebb képességű diákok számára sem" - vélekedett.

Az alelnök érdekességként említette, hogy a reformkor és az 1848-1849-es szabadságharc történetére három feladat is rákérdezett: e korszakkal egy teszt jellegű feladat, valamint egy rövid és egy hosszú esszé is foglalkozott. Fazekas Csaba szerint kiegyensúlyozottak voltak a magyar és az egyetemes történelem feladatai közötti arányok, az előírásnak megfelelően ez 60-40 százalék volt a magyar történelem javára.

Megjegyezte, hogy a politikatörténet, ahogy az előző években is, egyre inkább háttérbe szorul, tehát elsősorban nem évszámokra, eseményekre, személyekre kérdeztek rá, hanem társadalom- és életmódtörténeti jellegű kérdéseket fogalmaztak meg, amelyek éppen azokat a kompetenciákat mérik, amelyekre a 2005-ben bevezetett új szemléletű érettségit kitalálták.

A rövid, egyszerű kérdéseknél az egylet alelnöke jónak tartotta az állampolgári jogokkal és a fejlődő országokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek kifejezetten a történelmi ismeretek alkalmazásának mérésére irányultak. Kifejezetten szellemesnek nevezte a Kádár-rendszert a korabeli viccek segítségével bemutattató feladatot.

Az 1949-es és az 1989-es alkotmány szövegeinek összehasonlítását nagyon jól megfogalmazott kérdésnek mondta, amelyhez a forrásszemelvényeket is jól választották ki, de magának a feladatnak az időzítését Fazekas Csaba nem tartotta szerencsésnek, noha "a feladatnak nem voltak aktuálpolitikai áthallásai". A rövid esszék közül a gótikával foglalkozót jelölte meg az átlagosnál nehezebbnek. Az kifejezetten a művészettörténetet kedvelőknek lehetett csak könnyebb - vélekedett.

Hasonlóan nehéznek bizonyulhatott a Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikáját taglaló feladat, ugyanis nem a hagyományos, "igazságos királyképre" volt kíváncsi, és még csak nem is az államférfi vagy a hadvezér, hanem a gazdaságpolitikus állt a középpontban. Ezt a feladatot táblázat és forrásszövegek segítségével kellett megoldani - közölte.

Ez utóbbi két feladat sem okozhatott azonban megoldhatatlan problémát az érettségizőknek - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői