Kőbevésett intelmek: évszázados cunamifeliratok Japánban
2011. április 29. 08:12 MTI, The New York Times
A kőtábla emberemlékezet óta Anejosi japán falu határában állt, és a település lakói tiszteletben is tartották a rávésett figyelmeztetést: "Ne építsetek házat ezen a ponton túl!" Az alig tizenegy épületből álló falut ez az elődöktől eredő figyelmeztetés óvta meg a múlt hónapi gyilkos cunamitól, amely több száz kilométernyi hosszúságban dúlta fel Japán partvidékét, és ezen a szakaszon emelkedett a legmagasabbra. A hullámok száz méterre közelítették meg a kőtáblát és a mögötte lévő házakat.
Korábban
"Őseink ismerték a szökőárak borzalmait, és azért állították ezt a követ, hogy figyelmeztessenek bennünket" - mondta a The New York Times riporterének a 64 éves Kimura Tamisige, Anejosi falu vezetője.
Japán partjainál több száz úgynevezett cunamikő található, egyesek közülük hatszáz évvel ezelőtt készültek, csendes tanúságaként a pusztításoknak, amelyeket a korábbi halálos hullámok okoztak a földrengések által gyakorta sújtott országban. Ilyen sima kövek, amelyek elérhetik akár a háromméteres magasságot is, sokfelé láthatók Japán leginkább veszélyeztetett, tagolt északkeleti partjain.
Egyesek olyan régiek, hogy a beléjük vésett írásjelek már elkoptak, a legtöbbjüket azonban mintegy száz éve emelték két halálos szökőár után, amelyek közül az 1896-os 22 ezer embert ölt meg. Jobbára csupán azt tartalmazzák, hogy súlyos földrengés esetén minden mást félbehagyva azonnal magasabb helyen kell menedéket keresni. Mások felsorolják az áldozatok számát is, vagy éppenséggel megjelölik a tömegsírok helyét.
Egyes köveket elsodort helyükről a márciusi cunami, amely a tudósok szerint a legnagyobb Japánra lesújtó tengerár volt a hatalmas dzsogani földrengés óta, amelynek nyomán a szökőár hullámai több kilométernyire behatoltak a szárazföldre az ott lerakott homokhalmok tanúsága szerint.
Anejosi falu cunamiköve az egyedüli, amely kifejezetten jelzi, hová épülhetnek házak és hova nem, de sok helységnév is láthatólag arra utal, hogy a település biztonságban van a tenger hullámaitól. Nokorija például azt jelenti: A Túlélők Völgye, Namivake pedig azt: A Hullám Pereme. Az utóbbi település az óceántól mintegy öt kilométerre fekszik, a szakértők szerint odáig jutott el a pusztító 1611-es cunami.
"Az idő múlásával az emberek mindent elfelejtenek, míg csak nem jön egy újabb szökőár, amely megint tízezer halálos áldozattal jár" - vélekedett Jamasita Fumio, egy Ivate prefektúrabeli műkedvelő történész, aki már tíz könyvet írt a cunamikról. A modern Japán azonban bízott abban, hogy a fejlett technológia és a magasabb partvédő gátak képesek megóvni a sebezhetőbb területeket is, és figyelmen kívül hagyta ezeket az ősi figyelmeztetéseket.
A régi kövek és más hagyományok mindamellett Jamasita és más szakértők szerint is hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek tudatában legyenek a szökőárveszélynek, és például részt vegyenek az évente megtartott kiürítési gyakorlatokban. Ez a felkészülés fontos szerepet játszott abban, hogy a halálos áldozatok száma nem lett sokkal nagyobb.
Anejosiban a cunamikő felirata kifejti, hogy "a magasra épített település békét és boldogságot biztosít leszármazottainknak". Kimura, a faluvezető szerint a feliratok "olyan előírások a felmenők részéről, amelyeket senki sem mer áthágni". Az egy méter 20 centi magas kő annak az egyetlen útnak az oldalán áll, amelyen a cédrusfákkal szegélyezett völgyben fekvő falut meg lehet közelíteni. A kőtől lefelé friss kék festékvonal jelöli az úton, hogy meddig hatolt a tengerár. Egy egyetemi kutatócsoport a napokban kimutatta, hogy a hullámok Anejosinál érték el a legnagyobb magasságot: 40,3 méter magasra jutottak, és ezzel meghaladták Japán korábbi rekordját, amelyet ugyancsak az Ivate prefektúrában az 1896 évi cunami ért el 39,6 méterrel.
Közvetlenül a festékvonal alatt a völgy a teljes pusztulás képét mutatja. Oldaláról a víz kitépte a fákat és elsodorta a földet, csak a meztelen sziklát hagyva maga után. A falu kis halászkikötőjéből semmi sem maradt a megtépázott védőfal kitépett tömbjein kívül, amelyek a kis öböl különböző pontjaira sodródtak.
Kimura, aki a cunamiban elvesztette halászhajóját, elmondta az amerikai lapnak, hogy a falu először az 1896-os tengerár után költözött feljebb a völgyben - azt a cunamit mindössze ketten élték túl. A faluba új emberek jöttek, és a közösség néhány év múlva visszatelepült a partra, hogy aztán az 1933-as szökőár, amely csak négy lakóját hagyta életben, ismét elpusztítsa. Ezt követően véglegesen áthurcolkodtak a völgy magasabb pontjára, és felállították a cunamikövet. Anejosi harmincnégy mai lakója közül senki sem tudja, hogy ki állította a feliratot, amely szerintük egyszer már megmentette a falut egy hasonló óriáshullámtól az 1960-as cunami idején.
Egy anya és három gyermeke márciusban így is a feltámadt tenger áldozata lett egy szomszéd falu határában. Az anya a földrengés után az ottani elemi iskolához hajtott, és még elhozta oda járó három gyerekét, ám ezután végzetes hibát követett el: a tengerparti úton indult haza autójával éppen akkor, amikor odaért a vízáradat. A falu jobbára idős lakói most sajnálják, hogy a régi kövek figyelmeztetésének fényében, amelyet pedig tiszteletben tartottak, nem magyarázták el megfelelően a fiatalabbaknak, mit kell tenni azon túl, hogy magasabban fekvő helyre építik házaikat.
A 69 éves Aneisi Iszamu, a gyerekek nagyapja szomorúan jegyezte meg: "Követtük ugyan őseink tanácsát, de a cunamikő egymaga nem menthetett meg mindentől." A legtöbb japán szemében a feliratok egy elmúlt korszak relikviái, és nyelvezetük az érthetetlenségig archaikus. Ám a régi kövek mostanában új, az internet és a tévé korához inkább illő figyelmeztetők létrehozására ösztönöznek.
Egy kutatócsoport például azt javasolta, hogy őrizzék meg a legutóbbi szökőár által elpusztított építmények romjait, hogy örökké emlékeztessenek a hullámok pusztató erejére - ugyanúgy, ahogy például a hirosimai bomba által meghagyott kupolaváz az atomháború mementója lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
