Olaszország értékei egy székesfehérvári panelházban

A Bella Italia Múzeum sok tekintetben rendhagyó intézmény. Nincsenek tágas terei, mivel egy tízemeletes panelház úgynevezett nullaszintjének két apró helyiségét foglalja el. Nem a csendes szemlélődés zuga, hiszen az apró helyiségeket szinte mindig jókedvű beszélgetés tölti be. A kiállításra vagy bármilyen rendezvényre első alkalommal érkező látogatónak az a benyomása, hogy egy családias klubba érkezett, ahol törzsvendégek csevegnek, nézegetik a kiállított - és kézbe is fogható, megtapintható - tárgyakat, fotókat. Vagy hallgatják csendben a zenét, az előadót, esetleg illatos olasz bort, kávét kortyolgatnak, vagy Itália gasztronómiai remekeit kóstolgatják.

"Nem akartam hagyományos múzeumot. Azt szerettem volna, hogy aki ide betér, otthon érezze magát, és ne csak Olaszország műkincseit, művészetének remekeit ismerhesse meg, hanem az olasz nép kultúráját, mindennapi gasztronómiáját és borgasztronómiáját is" - magyarázza Lucilla Olivieri az MTI-Pressnek. A csupa derű, latinos temperamentumú, a magyart olasz szavakkal vegyítő, fiatalos hölgy 1970-ben családjával turistaként érkezett Magyarországra. Kicsit félve, de tele a vasfüggöny mögötti titokzatos világ megismerésének vágyával - és egy élelmiszerekkel dugig rakott bőrönddel.

"Tényleg hoztunk egy koffer kaját magunkkal, mert az akkori olasz lapok azt írták, hogy Magyarországon üresek a boltok, hiány van mindenből, s csak gipszkartonra festett "ételeket" árulnak. Meg is lepődtünk, amikor láttuk, tapasztaltuk, hogy azok a "gipszkarton" kolbászok, sonkák, egyebek mennyire valóságosak, és főleg, hogy milyen finomak" - nevet egykori önmagán a hetvenes években még Rómában, restaurátorként dolgozó Lucilla.

Egy itteni, veszprémi restaurátor asszonnyal kialakult barátságnak köszönheti, hogy előbb csak ellátogatott Magyarországra, majd több egymást követő évben előbb csak egy, majd később több hónapra ösztöndíjasként, illetve konzulensként is Magyarországra jöhessen. Több itteni múzeumban is dolgozott. Részt vett egyebek között a budapesti Flórián-téri régészeti ásatáson és Pécsen az ókeresztény sírkamrák feltárásán. Barátságokat kötött, igyekezett minél többet megismerni az ország életéből, szorgalmasan látogatta a múzeumokat.

A székesfehérvárival azonban három évig nem volt szerencséje: hiába utazott a királyi városba, ott jártakor mindig zárva találta a Szent István Király Múzeumot. A negyedik évben azonban végre sikerrel járt, nemcsak végigjárhatta az intézményt, hanem akkori igazgatójával is megismerkedett. Ő pedig nem csupán a város múzeumaiban és Gorsiumban kalauzolta az Itáliából érkezett kolleginát, hanem a múzeum restaurátor műhelyét is megmutatta neki.

Az ott tapasztaltak fel keltették Lucilla "harci kedvét", és amikor a következő évben féléves ösztöndíjjal konzulensként visszatérhetett Székesfehérvárra, rövid idő alatt "új alapokra" helyezte a restaurátorok munkáját. Ahogy mondja, emiatt Rómában megállt ugyan a karrierje, de a királyi városban megújította a műhely munkáját, továbbképzéseket tartott az ott dolgozóknak, és szimulált ásatáson mutatta meg, hogyan dolgoznak Olaszországban a feltárásokon a restaurátorok.

S miután egyre terhesebbé vált számára a Fehérvár és Róma közötti ingázás, Fehérvár panel városnegyedében előbb lakást bérelt, majd vásárolt, és egyre több időt töltött távol Rómától. Akkor már dédelgette egy múzeum létrehozásának ötletét is, amire aztán 1993-ban megkapta az engedélyt. Azaz, mivel Magyarország akkor még nem volt tagja az Európai Uniónak, először csak egy betéti társaságot alapított Ciao Roma néven, mert csupán így lehetett bejegyezni az intézményt.

Vándorévek következtek: a múzeum tárgyai, makettjei, rajzai, korhű ruhái kamionra pakolva járták az országot, és Lucilla kisebb, nagyobb településeken élőkkel igyekezett megismertetni hazája kultúráját. Így ment egészen 2004 májusáig, amikor is az uniós csatlakozás után megszűnt a betéti társaság, és az intézményt eredeti nevén, Bella Italia Múzeumként bejegyezték Olaszországban. Az alapítványi múzeum "központja" ma is Rómában van, időnként "ellenőrök" is érkeznek onnan, és alaposan átnéznek minden dokumentumot, elszámolást. Elégedetten szoktak távozni, hiszen a székesfehérvári "leányintézmény" jól végzi a feladatát.

Egymást váltják az olasz építőművészettel, kultúrával ismerkedni akaró iskolai csoportok, dicséretekkel van tele a vendégkönyv, a magyar, olasz, angol és német nyelvű honlapot pedig 25 országból látogatják rendszeresen.

A múzeumról elmondható, hogy ott szinte minden Lucilla munkája. Őt dicsérik az olasz építészet remekeit bemutató makettek, a különféle illusztrációk, rajzok. S hogy mennyi munka, tudás, munkaóra van bennük, ékesen bizonyítja a pugliai Castel del Monte középkori várerődjének a makettje, amelyet, több mint 183 000 - az eredeti építőanyagokéval azonos helyről beszerzett - mészkő tömböcskéből és parányi téglából "épített fel" Lucilla 10 hónap - 2553 munkaóra - alatt.

A felnőtt látogatók sorai mellett kedves gyerekrajzok, beírások tanúsítják, hogy az aprónépnek is nagyon tetszett, amit láttak, hallottak. Hogyne tetszett volna, hiszen ha kell, Lucilla korhű jelmezbe öltözik, mesét mond, és játékra csábítja a csemetéket. S hogy emlékezetes módon teszi ezt, igazolja, hogy a minap a fehérvári bevásárló központban megállította egy fiúcska, aki talán egy éve járhatott a múzeumban. "Ismerlek téged, te voltál a királynő" - mondta neki.

Lucilla most új helyet keres a múzeumnak. Tágasabbat, és olyat, ahol a most még boszorkánykonyhának nevezett, elfüggönyözött sarokban tárolt makettek, köztük az aprólékos gonddal megépített pompeji Via Veneto, a velencei Rialto híd, a római Hordár szökőkút és Leonardo da Vinci sárkányrepülője is végleges és méltó helyet találnak.

Bella Italia Múzeum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése