Földművesek lopkodják szét a maja és mocse emlékeket

Szabad szemmel is jól látható, hogy a huaqueros-nak nevezett tolvajok hogyan tettek kárt a tájban, akik ezzel Peru történelmének egy részét is ellopták – figyelmeztetnek régészek. A legtöbbször földművesekből álló bandák – akik így próbálják meg szerény bevételi forrásukat kiegészíteni – illegálisan adnak túl a műkincseken, amelyek műgyűjtők, de egyszerű turisták kezébe is vándorolhatnak.

„Este jönnek, feltérképezik a terepet, majd gödröket ásnak” – nyilatkozta Cuba Cruz de Metro üzlettulajdonos. „Nem ismerik a történelmet, csak a csontokért és a sírokért jönnek, hogy aztán eladják azokat” – tette hozzá. A Peruban és más latin-amerikai (főként a közép-amerikai Guatemalában) országban tapasztalható káros fejlemények miatt világszerte megkongatták a vészharangokat, ami a régió pusztuló örökségére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A kérdés különösen azért válik aktuálissá, mivel júliusban lesz a századik évfordulója annak, hogy a Dél-Peruban található inka citadellát, a Machu Picchut Hiram Bingham amerikai történész felfedezte. Bingham számos műkincset adományozott a Yale-nek, ami komoly felháborodást váltott ki Peruban; a felek azóta megegyeztek abban, hogy közös kiállításon mutatják be az inkák kincseit.

A San Franciscó-i székhelyű Global Heritage Fund alapítvány Saving our Vanishing Heritage (Mentsük meg a pusztuló örökségünket) elnevezésű jelentése közel kétszáz veszélyeztetett helyszínt sorol fel, főleg Közép-és Dél-Amerikából. A guatemalai Miradort, a maja civilizáció bölcsőjét például teljesen lerombolták. „Az elmúlt két évtizedben az egész peteni régiót kifosztották, s évente több száz régészeti lelőhelyet rabolnak ki szervezett keretek között, ami a maja kincsek adásvételét teszi lehetővé” – áll a jelentésben.

Észak-Peru, a mocse civilizáció hazája a rablások következtében „holdvidéki tájjá” változott, körülbelül 100 ezer sírt, az országban található temetkezési helyek felét dúlták fel – folytatódik a dokumentum. A mocsék ezer évvel előzték meg az inkákat, a szegélyeket és falakat ugyanúgy festették, rajtuk háborús képekkel, rituális lefejezésekkel és istenségekkel. Jeff Morgan, a Global Heritage Fund igazgatója azt kéri az országtól, hogy irányítsák át a turistákat Machu Picchutól Peru más, kevésbé ismert részeire, mivel az évente ideáramló kétmillió látogató helyrehozhatatlan károkat okoz az inkák csodás romvárosában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői