A földművelés hirtelen jelent meg Dalmáciában
2011. január 11. 10:13 Science News, MTI
Az újkőkori "dalmát" földművelők ugyanazokat a növényeket termesztették, mint távoli horvát utódaik - állítják amerikai régészek, akik két neolitikumi falut tártak fel Sibenik közelében.
Korábban
A két helyszínen talált elszenesedett magvak és állati csontok radiokarbonos vizsgálata alapján az első telepesek nyolcezer évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről, meghonosítva a térségben a földművelést és az állattenyésztést. A pokrovniki helyszínen egy évezreden át fennmaradt a település, a Danilo Bitinj-i pedig ötszáz éven át volt lakott. "A földművelés hirtelen jelent meg Dalmáciában, s igen gyorsan terjedt el" - hangsúlyozta Andrew Moore ásatásvezető, a New York-i Rochester Institute of Technology régésze.
A régészeti leletek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jövevények békésen megfértek a helyi nomád lakossággal. Mint Andrew Moore rámutatott, a földművelés elterjedése nem ment mindenütt ilyen békésen: újkőkori helyszínek feltárása során Németországban és Franciaországban olyan leletek kerültek napvilágra, amelyek valószínűsítik a telepesek és a vadászó-gyűjtögető csoportok közötti összetűzéseket.
Érdekes módon Pokrovnik és Danilo Bitinj lakosai ugyanazokat a növényeket termesztették és ugyanazokat az állatokat tenyésztették, mint a jelenkori dalmát farmerek. Az őskori földművelők kilencféle növényt - egyebek közt tönkölybúzát, lencsét és zabot - termesztettek, s szedret, valamint más, vadon termő gyümölcsöt gyűjtögettek.
A két faluban talált állati csontmaradványok arra utalnak, hogy elsősorban juhokat és kecskéket tenyésztettek, de tartottak szarvasmarhát, valamint helyenként sertéseket is. A két település lakói a tenger révén kapcsolatot tartottak távoli közösségekkel, így obszidián eszközeik a Tirrén-tengeri Lipari-szigetekről származtak.
Az évszázadok során a cserépedények alakja és díszítése sokszor megváltozott, ám Andrew Moore csapata nem talált magyarázatot ennek okaira, hiszen a földművelés módja nem változott. A cserépedények és eszközök mellett napvilágra került egy részlegesen fennmaradt szobrocska is. A régészeknek nem sikerült eddig feltárniuk a települések temetőit - eddig mindössze három gyermekcsontváz került elő, akiket különálló sírokban helyeztek végső nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.