Gigászi hangfalnak épültek a maja templomok
2010. december 21. 10:07
Évszázadokkal ezelőtt az amerikai őslakosok egyes épületeket giga-hangosbeszélőknek használták, amelyekkel egyszerre nyűgözték le és tévesztették meg az embereket – állítják régészek.
Korábban
A közép-mexikói ősi maja városban, Palenque-ban található templomegyüttest arra használhatták fel, hogy a távoli hallgatóságnak üzenjenek vele – jelentette be Francisca Zalaquett, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem által végzett kutatás vezetője. Zalaquett és csapata rámutatott, hogy az északi oldalon levő, i.sz. 600-ban épült közterek és templomok kiválóan továbbították az emberi hangokat, pontosan ugyanúgy, ahogyan azt a közelben talált zenei eszközök tették. A maják számtalan hangszert készítettek, köztük egy kövekkel és magokkal megrakott zörgő kulacsot, szarvasaganccsal üthető teknőspáncélt, sípot, furulyát, valamint egy zenélő kagylót – mondta el Zalaquett.
A papok a templomok tetején állva, vagy a külön erre a célra kialakított speciális szobákból vezényelték le ily módon az egyházi énekeket és dalokat. A maják közös rituálékat tartottak a beiktatási ceremóniák, előkelők születése, háborús győzelmek, vagy az istenek magasztalása alkalmával – magyarázta a régész. A hangszórók maguk az épületek voltak, a hangokat pedig a stukkóréteg megfelelő applikációja erősítette fel. „Úgy hisszük, hogy az építők akusztikai célokra használták fel ezeket az épületeket” – nyilatkozta Zalaquett.
Az Északi Csoport-templomok tetején használt modern hangmérő berendezkedések és a számítógépes 3D modellezés azt mutatta, hogy a hangokat az erősítő segítségével egy futballpályányi távolságig, körülbelül száz méterig lehetett hallani. Nem a maja volt azonban az egyetlen népcsoport, amely manipulálta a hangokat – ezt már egy másik kutatócsoport állítja, amely az Andokban (Chavín de Huántar) egy olyan földalatti útvesztőt talált, amellyel nemcsak a hangokat lehetett felerősíteni, hanem az elmét is meg lehetett "bolondítani" vele.
A 3000 éves, egy kilométer hosszan tekergő Labirintusok Galériájában trükkös hangeffektusokat lehetett produkálni az emberi hangok és a Chavínban talált hangszerek segítségével. „Ahogy mész és beszélsz a galériákban, hallod, ahogyan a hangok ennek megfelelően változnak” – magyarázta John Rick régész. „Nem kell ahhoz kutatást végezni, hogy megtudjuk: itt valami furcsa dolog történik” – tette hozzá. Néhány szoba és az azokat összekötő terek megsokszorozzák a visszhangokat és ezek olyan gyorsan visszapattannak a hallgatókra, hogy úgy tűnik, mintha minden hang egyszerre hangzana.
Az effektusok annyira dezorientáló hatással bírnak, hogy a kutatócsoport szerint a labirintust szándékosan az emberi elmék megzavarására alakították ki, amire csak ráerősítettek a pszichoaktív szerek – például az őshonos, a sámánok körében még ma is nagy népszerűségnek örvendő San Pedro kaktusz – nagyfokú használata. Mindezen régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a labirintus a Chavín-vallás beavatási szertartásának integráns része lehetett – állítják a kutatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
