Interneten az 1641-es ír felkelés vallomásai
2010. november 26. 10:34 BBC News
Internetre kerülnek Írország történetének egyik legfontosabb eseménye, az 1641-es felkelés forrásai.
Korábban
Az ingyenesen elérhető szolgáltatás három év előkészítő munka után született meg a Cambridge, az Aberdeeni Egyetem és a dublini Trinity College kooperációjának köszönhetően. A projekt szervezői azonban figyelmeztetnek: a mintegy 19 ezer oldalnyi forrás szinte használhatatlan, mivel nagy része alig olvasható.
Az ír katolikusok 1641. októberi felkelése több évtizedre megmérgezte a protestáns angol telepesekhez fűződő viszonyrendszert. A protestánsok oldalán négy és tizenkét ezer közé teszik a konfliktus során elhunytak számát, akik főleg Ulsterben haltak meg, bár vannak olyan állítások is, miszerint az áldozatok számát propagandacélokból nagyították fel.
Az egyik leghíresebb vallomás az özvegy, hat gyermekét egyedül nevelő Eleanor Price nevéhez fűződik, akit egy felkelő elfogott, majd a Bann folyónál egy kivételével mindegyik gyermekét vízbe fojtotta. „A lázadók legtöbbjüket azonnal, barbár módon fojtották vízbe. Azok, akik tudtak úszni, s eljutottak a partig, a vízbe rúgták, később megölték vagy lelőtték őket” – szól a vallomás.
„1641 fordulat volt Írország történetében, s az események végeredményben a brit és a világtörténelmet is megváltoztatták” – mondta el John Morrill, a Cambridge történelem professzora, a projekt egyik szervezője. A történészek az eseményeket rendszerint az 1610-es évek angliai betelepítéseinek következményeként látják-láttatják, a kutatók azonban újabban figyelmeztetnek: a probléma sokkal összetettebb, az ezzel kapcsolatos diskurzus pedig finomhangolásra szorul. A puritanizmus elterjedése, a skót forradalom sikere és a kerekfejűek felemelkedése mind-mind beárnyékolták az uralkodó hatalmát, s ezek együttesen járultak hozzá az írek felkeléséhez.
A rebellió tiszavirág életű volt, de a felkelés kirobbanását tíz évig tartó káosz követte, amely csak Oliver Cromwell brutális uralmával ért véget. Az erőszakos cselekedetek elültével az írek földjeinek felét – a vérengzéseket átélő ötezer szemtanú vallomására alapozva – elkobozták, s az angoloknak adták.
A Trinity College 1741-ben jutott a dokumentumokhoz, de azok áttanulmányozása még nem történt meg. A történészek, nyelvészek és gazdaságtörténészek számára lényegében irreleváns források hemzsegnek a helyesírási hibáktól, központozásuk kaotikus, ezért a projekt szervezői amellett, hogy mindenkit az írások böngészésére bátorítanak, senkinek sem tanácsolják, hogy esti olvasmányként merüljenek el bennük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.