Egyiptomi ősökkel kampányolnak a skótok
2010. október 7. 09:30
A skótok az egyiptomi hercegnő, Scota leszármazottjai - állt be legutóbb a hasonló elméleteket vallók sorába Mohammed al Fayed, a londoni Harrods’ egykori tulajdonosa.
Korábban
Az egyiptomi üzletember korábban szobrot kívánt állítani a hercegnő emlékére, s egyben reményét fejezte ki, hogy a skótok egyszer elszakadhatnak az Egyesült Királyságtól. „Amikor ti, skótok szabadok lesztek, készen állok arra, hogy az elnökötök legyek” – nyilatkozta Fayed.
A többek között az angol Fulham labdarúgócsapatát és a párizsi Ritz hotelt birtokló milliomos üzletember tézisei nem légből kapottak, ugyanis egy bizonyos Walter Bower már az 1440-es évek végén a skót történelemről írt munkájában népe eredetét az egyik fáraó lányára és annak férjére, egy görög királyra vezette vissza. Ezek szerint így lett Scota-ból Scotland (Skócia), férje, Gavthelosz nevéből a gael nyelv, míg fiukhoz, Hiberhez (Hibernia) Írország latin elnevezése köthető.
Sőt, egy 1320-ban, ötvenegy skót báró és nemes által a pápához intézett levélben a hatalmasok arra kérték a katolikus egyházfőt, hogy a Vatikán az ő oldalukon avatkozzon be az angolok elleni függetlenségi háborúban, s ebben szintén a skótok keleti gyökereit hangsúlyozták.
Az észérvekkel nehezen alátámasztható elmélet célja a skótok nagyságának kiemelése, akik így próbálnak politikai tőkét kovácsolni, visszavezetve gyökereiket a bibliai időkig. Ralph Ellis Scota, a skótok egyiptomi hercegnője című könyvét egy i.e. 4. századi egyiptomi szövegre hivatkozva írta meg; a szövegben előforduló hercegnőben Ellis Nofertiti és Ehnaton fáraó lányát, Ankheszenamun alakját vélte felfedezni. Ellis egy az ókori Egyiptomból kiűzött királyi család és annak körülbelül ezerfős társaságának utazását követte nyomon, akik először Spanyolországba hajóztak (Hiber – Ibéria), majd onnan Írországba mentek, s végül Skóciában kötöttek ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap