Múzeum a görög költőlegenda tiszteletére
2010. október 27. 08:22 MTI
Múzeumot kap Athén központjában Kosztantinosz Kavafisz (1863-1933), az egyik legnagyobb görög költő - jelentette be Pavlosz Gerulanosz görög kulturális miniszter. Erre a célra Joannisz Kolettisz - Görögország első alkotmányos miniszterelnöke - egykori palotáját jelölték ki, amely a Plaka negyedben található. Az épületben kap helyet a költő archívuma is.
Korábban
Az Akropolisz tövében lévő, állami tulajdonú elegáns 19. századi rezidenciát a Hellenic Postbank részvételével restaurálják. A Kavafisz-archívumot eddig az újgörög tanulmányi központ gondozta, amely ezután a múzeum gazdája is lesz. Az intézmény internetes portált is működtet majd, amelyet nemzetközi referenciaközpontnak szánnak a költő életműve tekintetében.
Konsztantinosz Kavafisz az egyiptomi Alexandriában született egy görög család gyermekeként, majd éveket töltött Nagy-Britanniában és számos utazást tett Európa különböző országaiba és Törökországba. Visszatérve Egyiptomba életének javát Alexandriában töltötte, az egyiptomi közmunkaügyi minisztérium tisztviselője volt. Bár ebben a városban több kultúra is találkozott, gyakran vágyakozott szélesebb nagyvilági kitekintésre.
Életében csupán két vékony kötete jelent meg, de halála után két évvel kiadták összes műveit: ez a kötet 150 költeményt tartalmazott olyan témákról, mint a nosztalgia, a halál, a férfiszerelem, a kiábrándulás és a tovatűnő élet.
Alexandriában már létezik egy Kavafisz-ház, ezt az 1991-ben a görög hatóságok segítségével megnyitott kis múzeumot egy üzletember adománya finanszírozta. Eddig azonban nem volt olyan intézmény, ahol minden kézirata, műveinek kiadásai, a róla szóló dokumentumok és fotók helyet kaphattak volna.
Magyar nyelven először 1968-ban jelent meg Somlyó György és Vas István tolmácsolásában kötet Kavafisz verseiből (A barbárokra várva). 2006-ban két válogatást is kiadtak műveiből: a pozsonyi Kalligram Déri Balázs fordításaival bővítve a két első tolmácsoló versátültetéseit gyűjtötte össze új Kavafisz-kötetben (Alexandria örök), a Magvető pedig Kovács András Ferenc "átiratait" jelentette meg (Hazatérés Hellászból).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap