Tengeralattjáróval szegült szembe a britek hősies hajóskapitánya

A történet az első világháború egyik legtöbbet vitatott epizódjai közé tartozik, ugyanis mindkét oldal a propaganda szolgálatába akarta állítani a hajóskapitány kivégzésével záródó akciót. Az egyik brit kereskedelmi hajót kormányzó Charles Fryatt esete sokáig ismeretlen volt a laikusok előtt, most azonban kiállítással tisztelegnek a kapitány élete előtt.

Az 1915. március 28-án véghezvitt partizánakciója miatt otthon hősként ünnepelt Charles Fryatt az SS Brussels-t vezette Harwich és Hollandia között, amikor a német U33 az Északi-tengeren rajtaütött. Ekkor ahelyett, hogy Fryatt megadta volna magát, teljes gőzzel a tengeralattjárónak kormányozta a hajót. Angliába visszatérve ünnepséget rendeztek az alsóházban, majd a haditengerészet bátor kiállásáért kitüntetésben részesítette a kapitányt.

A németek a nemzetközi jog megsértésével vádolták meg Fryatt-ot, amely kimondta, hogy a kereskedelmi hajóknak nem szabad agresszívan fellépniük még az elsüllyesztésükre törekvő hadihajók ellen sem. A bosszúszomjas német egységek 1916 júniusában elfogták a kereskedelmi hajót, amelyet a megszállt Belgium partjaihoz irányítottak. Itt Fryatt kapitányt egy rögtönítélő hadibíróság a hadijogot megsértő polgárnak, ún. „franc tireur”-nek nevezte, majd golyó általi halálra ítélte.

Fryatt kivégzése mindenhol – még az Egyesült Államokban is, amely ekkor még nem állt hadban – megütközést keltett, a nemzetközi újságok pedig „szándékos gyilkosságnak” nevezték az esetet. Herbert Asquith brit miniszterelnök szerint Németország "terrorista eszközökhöz" nyúlt, majd V. György király levélben fejezte ki részvétét a kapitány özvegyének.

Fryatt emlékére szobrot állítottak a Liverpool Street Stationnél, majd holttestét exhumálták, hazaszállították és a Szent Pál Katedrálisban helyezték örök nyugalomra. „Fryatt kapitány története sokáig ismeretlen volt az emberek előtt – nagyon érdekes történet az övé, de ugyanakkor nagyon sajnálatos a családja számára, ezt akarjuk most megvilágítani” – mondta el Nick Hewitt, a kiállításnak helyt adó manchesteri Birodalmi Háborús Múzeum történésze.

„Akkor még nem ültették át a gyakorlatba a korlátlan tengeralattjáró-háborút; a tengeralattjáróknak fel kellett jönniük a felszínre, a legénység pedig elhagyhatta a fedélzetet és megvizsgálhatta, hogy nem szállít-e illegális termékeket a kereskedelmi hajó. A kapitány nem léphetett volna fel agresszívan, ez már a napóleoni háborúkban is így volt. Ha szigorúan csak a jogi érvelést nézzük, akkor elfogadható volt Fryatt kivégzése – morális értelemben azonban nem” – magyarázta a történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban