Interneten a nácizmus áldozatainak visszaemlékezései

A hangtérképet, amelyet angol és német nyelven, online lehet elérni, a művész és zeneszerző Michaela Melian készítette. A művész elképzeléseit egy müncheni zsűri választotta ki, s ítélt megvalósításra alkalmasnak; a pályázat célja az volt, hogy a náci rendszer áldozatainak egy teljesen új formában állítsanak emléket, s ennek a legjobban a Memory Loops projektje felelt meg.

„A Memory Loops úgy próbálta meg elvégezni a legtöbb történelmi dimenzió egyidejű analízisét, hogy München bizonyos pontjaira fókuszált. A levéltári forrásokat és a ma élő emberek személyes visszaemlékezéseit felhasználva, Melian művészi módon, kiváló minőségben formálta ezeket hangkollázzsá” – állapította meg a zsűri. Természetesen voltak olyanok is, akiknek nem tetszett Melian elképzelése: közéjük tartozik a város polgármestere, Christian Ude is, aki még 2008-ban kérdőjelezte meg a projekt célját, mondván, „kétséges, hogy ebben a formában megfelelő módon emléket lehet állítani az áldozatoknak”.

A művésznő újságokból és a holokauszttal kapcsolatos írásos forrásokból, valamint az általa készített interjúkból gyűjtötte össze projektjéhez szükséges információkat, majd személyeket – főleg gyermekeket és fiatalokat – keresett meg, hogy felmondják az ily módon összegyűlt anyagokat. „Azt akartam, ha úgy hangozna, mintha valóban fiatalok beszélnének. Sok áldozat még fiatal volt, amikor elhagyta a tábort, vagy visszatért Oroszországból” – mondta el Melian.

A rövid hangfájlokat térképpel kötötték össze, amely azt mutatja, hogy az adott történet a város melyik pontján játszódott le. Melian az aláfestő zenéhez a náci ideológiával szembehelyezkedő zsidó zenészek és zeneszerzők műveiből nyerte az ihletet. „Karl Amadeus Hartmann indexre került, Coco Schumann nem adhatott elő, Mendelssohn-Bartholdy pedig csak zsidók előtt léphetett fel” – magyarázta Melian.

A Memory Loops honlapján az érdeklődők 175 angol és 300 német helyszínre kattinthatnak. Néhány német múzeum támogatásáról biztosította a programot és mp3-makat ajánlott fel a várost felkereső turistáknak, akik így München különböző pontjain meg is tudják hallgatni az áldozatok személyes történeteit, míg az angol verzió okostelefonokra tölthető le. „Azokat a médiumokat akartam ehhez felhasználni, amelyeken a fiatal generációk szabadidejük nagy részét töltik: az internetet és a mobiltelefont. Mostanára a fiatalok sokkal több időt töltenek a világhálón, mint bármelyik más társadalmi térben” – vallott ars poeticájáról Melian.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?