Palotából látogatóbarát múzeum

"Új korszak kezdődik e hányattatott sorsú intézmény életében, mától egészen más minőségben fogadhatjuk a látogatókat" - érzékeltette Szarvas Zsuzsanna a 282 millió forint összköltségű fejlesztés jelentőségét a projektet lezáró ünnepségen.

A 2009 őszén kezdődő, Vízer Balázs tervezte fejlesztés az intézmény szolgáltatásainak megújítását, látogatótereinek korszerűsítését, új terek kialakítását, az épület eredeti térszerkezeti elemeinek visszaállítását, valamint a látogatói információs rendszer bővítését - többek közt wifi-hálózat létrehozását - foglalta magában. Szarvas Zsuzsanna kiemelte, hogy az átalakítás során nem sérültek, sőt, megerősödtek a múzeum eredeti építészeti jellegzetességei.

Az átalakítás egyik legnagyobb nyertese a múzeumpedagógiai műhely, melynek napfényes, modern bútorokkal berendezett foglalkoztató-terme a gyerekek számára is vonzó múzeumi környezetet kínál. Megnövekedett a múzeumi bolt és kávézó alapterülete, az épület csomópontjain pedig kilenc nagyméretű kivetítőt, három információs terminált és egy számítógépes munkaállomást helyeztek el. Teljesen akadálymentesítették az egész épületet és a múzeum honlapját - részletezi a megvalósult fejlesztéseket a múzeum közleménye.

Szőcs Géza kulturális államtitkár beszédében többek között kifejtette, hogy a múzeumoknak a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az ismeretek élményszerű átadására, természetesen úgy, hogy eközben a hitelesség ne sérüljön. Maradéktalanul kell érvényesíteni az esélyegyenlőségi szempontokat, továbbá többnyelvű, korszerű látogatói információs rendszerek kialakítására van szükség - tette hozzá.

Szarvas Zsuzsanna elmondta, egyelőre még folynak az egyeztetések arról, hogy a magyar uniós elnökség alatt pontosan hány szakállamtitkári és szakértői szintű megbeszélés folyik majd a Néprajzi Múzeum épületében, s ezek mekkora teret igényelnek. Az azonban valószínű, hogy a tárgyalások "alapjaiban" nem érintik majd a múzeum működését, más szóval a kiállítások nyitva tartanak - fogalmazott a megbízott főigazgató.

Szarvas Zsuzsanna arról is beszélt, hogy terveik között szerepel az állandó kiállítás bővítése oly módon, hogy az ne csak a magyar nép hagyományos kultúráját mutassa be, hanem más európai, sőt Európán kívüli népekéit is. "Illene már megújítani ezt a kiállítást" - mondta a múzeum vezetője az 1991 óta működő tárlatról. Megjegyezte, hogy az újabb kiírású uniós pályázatok között már szerepel olyan, amellyel nemcsak az infrastruktúra, hanem a tartalom fejlesztésére is nyerhető támogatás.

A fejlesztés során kialakítottak egy kisebb, időszaki tárlatok bemutatására alkalmas kiállítóteret is: ebben elsőként egy, az épület több mint százéves történetét felelevenítő kiállítás látható. A Néprajzi Múzeum 1973-ban költözött az Igazságügyi Palota egykori épületébe, a Nemzeti Galériától örökölt múzeumi térbe. Az uniós pályázat előtti utolsó átalakításokat még a Nemzeti Galéria hajtotta végre az épületen. A Néprajzi Múzeum fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programja keretében, 90 százalékos uniós támogatás mellett valósult meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?