A Fejérváry-Pulszky gyűjteményből ad ízelítőt a Szépművészeti Múzeum

Mint azt Lévay Zoltán, a múzeum kommunikációs osztályvezetője felidézte, a Fejérváry-Pulszky gyűjtemény volt hazánkban mindeddig az ókor emlékeinek legnagyobb és nemzetközileg is számottevő magángyűjteménye. A kollekció az 1840-es évek közepére több mint ezer, a legkülönbözőbb korokból és tájakról származó, különböző műfajú és anyagú, többnyire kisméretű tárgyból állt. A gyűjteményhez mintegy ötszáz kötetes szakkönyvtár csatlakozott, amely jellegében és nagyságrendjében is ugyanolyan páratlan volt a korabeli Magyarországon, mint maga a gyűjtemény.

Fejérváry Gábor ki szerette volna adatni gyűjteménye válogatott tárgyainak metszetekkel illusztrált nyomtatott katalógusát. Az ehhez szükséges akvarellek készítését 1842 őszén kezdte meg Eperjesen két fiatal bécsi festő. A nagyalakú festett lapok között - amelyek vegyes technikával, vízfesték mellett elsősorban a fémtárgyak csillogását érzékeltető arany, ezüst, sárga és fehér fedőfesték alkalmazásával készültek - egy címlapnak szánt akvarell is van; ezen szerepel a Liber Antiquitatis (Régiségek könyve) cím is, amelyen a rajzegyüttest emlegetik.

A tárgyak egyenként vagy kisebb-nagyobb csoportokban sorakoznak a lapokon, többnyire valódi nagyságukban. A címlapon például 26 tárgy ábrázolása található. Ma 106 akvarell tölt meg egy nagyméretű, aranyozott díszítésű, bőr kötésű albumot, az elkészült festmények száma azonban eredetileg jóval nagyobb volt. Csaknem fele ennyi időközben elveszett lapot ma már csupán a II. világháború előtt készült fényképfelvételről ismerünk.

Lévay Zoltán kiemelte: a mostani kiállításra az ad alkalmat és lehetőséget, hogy megkezdődött a Nemzeti Múzeum által 2007-ben az Antik Gyűjteménynek átadott akvarellek, az album, valamint a lapokról készült archív fényképfelvételek restaurálása. Így együtt látható néhány frissen restaurált lap olyan rajtuk ábrázolt tárgyakkal, amelyek ma budapesti múzeumokban, jórészt a Szépművészeti Múzeumban vannak. Az egyik lap többek között a kiállított, i.e. 7-6. századra keltezett egyiptomi fáraószobrot is bemutatja.

A tárlóban látható hat antikizáló kameót részben az Antik Gyűjtemény, részben pedig az Iparművészeti Múzeum Ötvösgyűjteménye őrzi. Ezeket az album elveszett lapjairól fennmaradt fényképfelvételek alapján lehetett azonosítani. A gyűjtemény ókori görög anyagát egy i.e. 400 körüli, éjszakai mulatozás jelenetét ábrázoló attikai vörösalakos vegyítőedény képviseli; a váza mindkét oldalának ábrázolása szerepel az albumban. A Régi Szoborgyűjtemény őrzi a lépő puttó bronzszobrocskáját, firenzei mester 16. század elején készült művét, amely a Pulszky-gyűjteményből származik.

Az album restaurálását a bécsi Institut für Papierrestaurierung végzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült