Lebstück Mária

(1830-1892)

Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, és akinek regényes élete Jókai Mórt novella, Huszka Jenőt és Szilágyi Lászlót operett írására ihlette 1830. augusztus 15-én született Zágrábban. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani számára, így 13 éves korától Bécsben élő nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is ott végezte.

A nagybácsi, báró Simonich Boldizsár császári ezredes életvitele nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt, és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején, majd Magyarországra szökött. Sikerült bekerülnie a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz. Számos csatában részt vett, ott volt a branyiszkói áttörésnél, Buda visszaszerzésekor. Ekkor már főhadnagyi rangban, mert a kápolnai csatában megsebesült és hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták.

1849 májusában Buda ostrománál ismerkedett meg későbbi férjével, Jónák József tüzér őrnaggyal. Rövid jegyességüket gyors házasság, majd gyermekáldás követte. (A hadügyminiszter érthetően megdöbbent, amikor a vérzivataros időkben szabadságért jelentkező főhadnagyot pirongatta, mire az elpityeredve közölte: férjhez akar menni...)

Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. A tüzér őrnagy apa soha nem örülhetett fiának: a császári bíróság 16 évi, vasban eltöltendő fogságra ítélte, ám a raboskodást nem élte túl.

Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák őt, és erőfeszítésüket hat hónap után siker koronázta. Az asszonyt azonban kiutasították Magyarországról. 1850-ben Horvátországban telepedett le gyermekével, néhány év múlva pedig Győrbe költözött. Itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett, hamarosan összeházasodtak, és tizenhét éven át, férje haláláig éltek boldogan. A magára maradt Mária rendkívül nagy szegénységben, mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő, mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre.

1892. május 27-én halt meg. Az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét utca viseli a városban, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán.

Az 1848-as szabadságharcot megjárt különös sorsú nőnek Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, a Mária főhadnagy, és az ebből Szeleczky Zita főszereplésével forgatott film állított méltó emléket - bár az operett szabályai szerint happy enddel végződő történet nem terhelte a közönséget a tragikus fordulatokkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából