Sarlósejtes vérszegénységben hunyhatott el Tutanhamon
2010. június 24. 15:09 Discovery News, MTI
A legújabb elképzelések szerint sarlósejtes anémiában (vérszegénységben) hunyt el Tutanhamon - állítják német tudósok, elvetve annak a februárban közzétett egyiptomi kutatásnak az eredményeit, amely a maláriát jelölte meg az ifjú fáraó halálának okaként.
Korábban
A trópusi betegségekkel foglalkozó hamburgi Bernhard Nocht Intézet kutatói a Journal of the American Medical Association (JAMA) legfrissebb számában tették közzé eredményeiket.
A sarlósejtes vérszegénység genetikai rendellenesség, amelynek hátterében a humán 11. kromoszóma rövid karjában történő pontmutáció áll. Ennek következtében károsodik a vörösvértestekben (erythrocytákban) az oxigén szállításáért felelős hemoglobinmolekula. Rendellenes az ilyen sejtek membránja is, a vértestek sarlóalakúak, sérülékenyek, kiszűrődnek a lépben, és élettartamuk jelentősen lerövidül.
Emellett a sarlóalakú vörösvérsejtek hajlamosak összetapadni az erekben, elzárva a vékonyka kapillárisokat. Ez nagyon erős ízületi-, csont-, hasi és mellkasi fájdalmakat idézhet elő, továbbá jellemzőek a különféle szervekben kialakuló infarktusok. A tünetek kora gyermekkortól jelentkezhetnek, a serdülőkort elérve a lép gyakran már olyan mértékben károsodik, hogy működésképtelenné is válhat. Az e betegségben szenvedők fogékonyabbak a tüdőgyulladásra és más megbetegedésekre is, amelyek gátolhatják a vörösvértestképzést, súlyosbítva ezáltal a vérszegénységet.
Tutanhamon, aki i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus-menti birodalomban, igen fiatalon, mindössze 19 évesen hunyt el. Korai halála rengeteg találgatásra adott okot, sokan a gyilkosság lehetőségét sem zárták ki. Az egyiptomi kutatók, akik DNS-teszteket végeztek, és komputeres tomográfiai vizsgálatnak (CT) is alávetették Tutanhamon múmiáját, elutasították a gyilkosság elméletét: arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi uralkodó maláriában hunyt el, miután elesett, és súlyosan megsérült.

Ám a német kutatók, akik elsősorban a fáraó lábdeformitásait vizsgálták, úgy vélik, hogy az elváltozásokat a sarlósejtes vérszegénység okozhatta. "Megkérdőjelezzük az egyiptomi genetikai vizsgálat megbízhatóságát, és ennélfogva a kutatás végső konklúzióit is" - hangsúlyozzák a Bernhard Nocht Intézet tudósai. Mint kifejtik, a radiológiai tünetek megfelelnek a sarlósejtes anémia jellegzetes csontelváltozásainak. E kórképet kiváltó génmutáció kimutatható az egyiptomi oázisok lakóinak 9-22 százalékánál.
A hamburgi kutatók további DNS-vizsgálatokat szorgalmaznak, hogy végre kiderüljön Tutanhamon halálának pontos oka.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
- Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
- A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
- 10 érdekesség a tetoválás történetéből
- Sebastião Salgadót a taposóaknák sem állították meg abban, hogy rögzítse a történelem fontos pillanatait
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap