A Wikipediával szövetkeznek a múzeumok

Múlt pénteken a Wikipedia 40 szerkesztője, és egyik alapítója vett részt Londonban azon a találkozón, amelynek során a múzeum kurátori vezették őket végig az intézmény meghatározott részén, ahol egyben fotózhattak is. Cserébe a kurátorokat arra kérték, recenzálják a Wikipedia vonatkozó szócikkeit: mi hiányzik a szövegekből, vagy mi felesleges azokban. A projekt oldala

A együttműködést az 1753-ban alapított múzeum honlapját kezelő Matthew Cock kezdeményezte: szerinte ugyanis érdekes tendencia, hogy bár a rosette-i kőről nálunk is van kép, azt a Wikipedián mégis ötször annyian keresik és nézik meg, így a versengés helyett inkább az együttműködés lehet a cél. Ennek során a múzeumok szolgáltathatják a szakértelmet és a tartalmat, míg a Wikipedia az online közönséget adja mindehhez.

Az egykor még amatőrizmusa, és pontatlan információ miatt kritizált lexikon mára kinőtte magát: naponta több millió felhasználó olvassa, és ezek meghatározott százaléka gyártja és gondozza a szócikkeket. Egyre kevesebb az olyan terület, amiről nem találni anyagot, míg vannak olyan bejegyzések, amiket az elmúlt évek során akár több ezerszer is módosítottak. (Ez a rendszer azonban úgy tűnik végre finomodhat majd.)

Mi is a WikiMúzeum?

Ezen a ponton kapcsolódhatnak a szakemberek a folyamatba: a British Museum esetében például a tárgyak többsége nem szerepel az online enciklopédiában (összesen nyolcmillió műtárgyuk van).

A szerzői jogok azonban gondot okozhatnak, hiszen a Wikimedia Alapítvány ezeket túlontúl korlátozónak tartja, így szabad licensz megjelölés alatt hatmillió médiafájl, fotó, rajz, és videó érhető el náluk, amelyek szabadon használhatók, másolhatók és terjeszthetők.

A múzeumok számára azonban mindez akár bevételkiesést jelenthet: a nagyfelbontású képek szabad elérésével elesnek azok értékesítési jogától. Az online közösség viszont minderre úgy tekint, mintha a múzeumok egy olyan kincsesbányán ülnének, és tennék fizetőssé, aminek azonban szabadon terjeszthetőnek kéne lennie.

A kölcsönös együttműködés során ezen is túlléptek, és mindkét fél fontosnak tartotta, hogy a projekt ne csak a múzeum „fényezését” szolgálja, így a nyíltan promóciós anyagokat közösen vették le onnan. Emellett próbálták kerülni azokat a témákat is, amelyek az Elgin-márványokhoz hasonló, vitatott kérdések felé vezethetnek.

Az együttműködés tovább folytatódik: a múzeum munkatársait a Wikipedia használatára és szerkesztésére tanítják, míg a szerkesztőket a múzeumok világába vezetik be.

Az egyik résztvevő blogja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét