Megkeresik Napóleon aranyát

A hadjáratban 1812 őszén 600 ezer francia katona közel egy hónapon át fosztogatta Moszkvát, illetve azt, ami belőle a Kutuzov vezette orosz sereg ideiglenes visszavonulása után megmaradt: a Kremlt, a templomokat és a polgárok lakásait. Amikor Napóleon októberben parancsot adott a visszavonulásra, minden katona cipelt magával legalább 10 kilogrammnyi kincset: ezüstöt, aranyat, ékszert, ikonokat. A közös zsákmánnyal pedig vagy 200 szekeret raktak meg, így indultak el a Régi Szmolenszki úton.

Ott érte utol a francia sereget az orosz tél. A katonák éheztek, fáztak, és sokan eldobálták a nehéz kincseket. Ezekből a néhány kilogrammos csomagokból rendszeresen találnak is a kincskeresők az út bizonyos szakaszán. A 200 szekér pedig - mint a kortárs forrásokból tudható -sosem érkezett meg Franciaországba. A lap korábban, már a hatvanas években is hirdetett akciót a 200 szekérnyi arany megkeresésére. Akkor egy tóra esett a gyanú, de ott több mint 20 évnyi kutatás sem vezetett sikerre.

Alekszandr Szerjogin történész, egy, a napóleoni kincsek keresésére alakult szervezet vezetője most felkereste a Komoszomolszkaja Pravda szerkesztőségét, ahol elmondta: felkereste őket egy Párizsban élő orosz matematikus, aki hobbiból kutatta a témában a francia levéltárakat. E munkája során akadt egy igen furcsa metszetre. A kép egy Napóleon közvetlen környezetébe tartozó főnemest ábrázol, aki egyéb iratok szerint a kincsek szállításáért felelt.

Az alkotó, egy akkori udvari festő azonban szembeötlő hibákkal ábrázolta a főurat, háromszögletű kalapját szokatlan módon a földre helyezte. A matematikus alapos tanulmányozás után arra jutott, hogy a metszet tulajdonképpen kincses térkép: a háttérben ábrázolt tájból és a csillagok állásából ki lehet számolni, hol a kincs, amelynek pontos helyét a kalapon lévő kokárda jelzi.

Szerjogin a konkrét helyet persze nem nevezte meg, és nem mutatta meg a metszetet sem, mivel a hely felismerhető, ha valaki tudja, mit keressen rajta. Annyit azonban elmondott, hogy az Oroszországban, Moszkvától mintegy 300 kilométerre található, nem messze a Szmolenszki úttól Kaluga közelében. Úgy véli, nem a szekereket ásták el, csupán a szállítmányukat, és állítja, hogy találtak is már darabokat az utóbb elégetett szekerekből, valamint lócsontokat, és számos apróbb olyan tárgyat, amelyek bizonyítják, hogy jártak ott a franciák.

Az ásatásokat június 12-én, a napóleoni támadás évfordulóján szándékoznak megkezdeni, ehhez már kértek is segítséget a helyi önkormányzatoktól a terület lezárásához és őrzéséhez - írta a lap.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült